Tudomány
Tudta, hogy miközben a botanikus kert gyűjteményeiben, a csodálatos növények között sétál, az épületekben nemzetközi szintű kutatómunka folyik? A botanikus kert már a kezdetek óta egy kutatóintézet része, és a tudományos munka ugyanúgy szerves része a mindennapoknak. Egykor kizárólag a növényi társulatok összetételét és működését meghatározó tényezőket vizsgálták a kutatók – többnyire elméleti szempontból, de ma már korunk legégetőbb ökológiai kérdéseivel foglalkoznak gyakorlati szinten, növényekkel és állatokkal egyaránt.
Korunk környezeti kihívásai közé tartoznak többek között az éghajlatváltozás, élőhely-degradáció, biodiverzitás csökkenése, biológiai invázió, intenzív mező- és erdőgazdaság, urbanizáció, amelyek a 21. század elejére globális problémává váltak, és alapjaiban fenyegetik nem csak a természeti környezetet, hanem az emberi társadalom jóllétét, jövőbeni fejlődését és akár a mai formájában való fennmaradását is. Kutatóink ezen kérdésekre keresik a válaszokat.
Természetpusztításunk mára olyan szintet ért el, hogy nem elegendő a megmaradt értékek megőrzése, hanem alapvető fontosságú az élőhelyek helyreállítása is.
A csípőszúnyog, ha nem is a legismertebb, de bizonyosan az egyik legjelentősebb kétszárnyú rovarcsalád.
A pókok a leggyakoribb ízeltlábú ragadozók közé tartoznak minden szárazföldi élőhelyen.
Ki nem ámul el a tavaszi madárzsongáson? A csengő-bongó madárdal számos muzsikus és költő múzsája volt már.
A pásztorok, gazdák és erdészek ökológiai tudása fontos természeti örökségünk védelme érdekében.
A termesztett szántóföldi, kertészeti és erdészeti növényeinknek számos kártevője ismert, gondoljunk csak a növényi nedvekkel táplálkozó levéltetvekre vagy akár a leveleket és gyümölcsöket fogyasztó lepkehernyókra.
Amikor távoli tájakra utazunk vagy természetfilmeket nézünk, rácsodálkozunk az egzotikus növények szépségére, és könnyen megfordulhat a fejünkben, hogy milyen szépen mutatnának ezek a saját kertünkben is.
Az ökológiai jelenségek megértésénél fontos, hogy ne csupán a biológiai folyamatokat vizsgáljuk, hanem vegyük figyelembe az emberiség történelmét, kultúráját és a tájhoz való viszonyát, melyek jelentősen formálják a múltbeli és jelenkori élőhelyek képét.
A Föld szárazföldi területeinek csaknem harmadát erdők borítják a szárazföldi biodiverzitás nagy részét őrizve ez által.
A növények és a növénytakaró elterjedését az éghajlat alapvetően meghatározza. Ezért az nem is kérdés, hogy az éghajlatváltozás hatással lesz-e a növényekre, mert a válasz egyértelmű igen.
Számos növény és állat rendelkezik egyeden belül ismétlődő sajátságokkal, gondoljunk csak a fa leveleire vagy egy madár egyszerű hangokból felépülő összetett énekére.
Az 1950-es évektől kezdve a városi népesség aránya a falusi lakossághoz képest drasztikusan emelkedik a világban.
Benne élünk a „természetben”, csak esetleg nem vesszük észre.
Sok szempontból a magok képezik a növényi élet alapját, hiszen lehetővé teszik a növények terjedését, csírázását és megtelepedését.
Az ökológiai rendszerben, legyen az természetközeli élőhely, mezőgazdasági táj vagy települési környezet, kiemelkedő szerepet töltenek be a beporzók, köztük a méhek, a legyek, a lepkék, a darazsak, a bogarak, a madarak és az emlősök.
