A pókok a leggyakoribb ízeltlábú ragadozók közé tartoznak minden szárazföldi élőhelyen. Előfordulnak magashegységekben, 6500 méteres tengerszint feletti magasságban, édesvizek felszínén, egy fajuk a búvárpók, a vízfelszín alatt tölti élete jelentős részét. Tengerek árapály zónájában is találkozunk képviselőikkel, ugrópókok keresik itt zsákmányukat. A pókok tehát rendkívül sok, különböző élőhelyen fordulnak elő, ezekhez nagyon változatos módon alkalmazkodtak. Az egyik legismertebb tulajdonságuk, hogy jelentős részük hálót használ a zsákmány megszerzéséhez. A legismertebb és leglátványosabb a keresztespókok kerekhálója. Kiválóan alkalmas eszköz ez repülő rovarok nyakon csípéséhez, az erős tartófonalakon ragasztóval bevont úgynevezett fogóspirált találunk. A nagy sebességgel száguldó rovar túl későn veszi észre a veszélyt és már bele is akadt a hálóba, ahol a pók körbetekeri erős pókfonállal, ahonnan már nincs menekvés. A világon a legerősebb biológiai anyag a trópusi Darwinpók hatalmas, akár két és fél négyzetméteres hálóinak tartófonalai. A rendkívül nagy szakítószilárdságú fehréjeszálakból mindössze húsz centiméter átmérőjű fonálra lenne szükség egy 1000 km/h sebességgel közlekedő Boeing-747-es repülőgép megállításához. A legkisebb zsákmányszerzésre használt hálók mindössze 1 cm átmérőjűek. A gladiátorpókok hálója annyira kicsi, hogy négy lába között tartja kifeszítve, és a közelében mozgó rovarokra dobja rá, belecsomagolja és már fogyaszthatja is őket.
Számos pókfaj felhagyott a fogóháló készítésével és zsákmányát lesből támadva vagy lerohanással ejti el. Hazánkban rendszeresen találkozunk karolópókokkal, melyek a virágokon ülve lesik a megporozó rovarokat, az ugrópókok szintén a növényzeten élnek és néha hatalmasakat, akár testhosszuk negyvenszeresét ugorva keresik zsákmányukat. A farkaspókok a talaj felszínén vadásznak, néhány fajuk pedig tárnákat készít a talajban, ezek cselőpókok. Magyarország legnagyobb pókja a szongáliai cselőpók is ilyen életmódot folytat, élete legnagyobb részét a tárnájában rejtőzködve tölti, innen rohan ki ha egy rovar a közelben halad.
A pókok között tehát nagyon eltérő életmódot folytató fajokat találunk, továbbá az egyes fajoknak jól elkülöníthető ökológiai igényeik vannak, ugyanakkor egységes csoport, hiszen minden haza képviselőjük ragadozó. Ezek a tulajdonságaik különlegesen alkalmassá teszik a pókokat ökológiai vizsgálatokra, diverzitásuk érzékenyen jelzi az élőhelyük változásait. Vizsgáljuk, hogy a pókok sokfélesége hogyan változik az élőhelyük méretének és izolációjának függvényében, hogyan változik az urbanizáció hatására.