Aktualitás

Színes séta: miért színesek a virágok, termések, levelek?

A természet sokszínű. Na, de mennyire? Hányféle növényi színanyag létezik? Melyek a leggyakoribb színek, és melyek a legritkábban előfordulók? Miért zöldek a növények, és miért sárgulnak, szürkülnek, színesednek? Látjuk-e a virágok minden színét? Mi a különbség a virágok és a gyümölcsök színében? Miért egészségesek a színes gyümölcsök? Ezekre és még számtalan hasonló kérdésre kaphatnak választ a séta résztvevői, miközben látványos kémiai kísérleteket is kipróbálhatnak növényi...
bővebben

Természetes a mesterségesben

A díszkapun át behajtó lovas hintó kopogása a vidéki kastély bejáratáig elhallatszik. Az épület előtt nagy rét terül el, kanyargós kerti utak, csörgedező patak, sima tükrű tavak, dimbek-dombok, ligetek alkotják a tájat, bukolikus a hangulat. Nini, egy vízimalom kerekét hajtja a víz, amott egy barlang… vagy alagút? Mi van odabent? A ligetben egy gótíves épületrom is látszik. Vajon mi volt ez? Miért lett romos? Száz...
bővebben

Érdekesség

Aranycserjék

Kertjeink, parkjaink talán legismertebb tavaszi díszbokrai az aranycserjék (Forsythia). Pompás rügyfakadásuk jelzi a tavasz beköszöntét. Nagy, élénksárga, négy csésze- és négy sziromlevélből álló virágaik tömegesen nyílnak a csupasz, ívesen hajló ágakon. Leveleik csak a virágok elhervadása után jelennek meg. Gyakran aranyesőnek vagy aranyvesszőnek is nevezik őket. Tudományos, latin nevüket a londoni Kensington-kastély főkertésze, William Forsyth (1737–1804) emlékére kapták. Hét ismert fajuk közül egy Délkelet-Európából származik,...
bővebben

Babiloni fűzek

Az Örökzöld-szigeten lombfakadáskor különösen szépek a babiloni fűzek (Salix babilonica) hosszú, gyakran földet érő, csüngő ágaikkal, keskeny lándzsás, hamvaszöld, lekopaszodó leveleikkel. A növény Észak-Kínából való, de pontos származási helye és természetes előfordulása nem ismert. Hazájában az egyik leggyakrabban és legrégebben ültetett díszfa, ott pompázik a paloták dísztavai mellett, de a csatornák partján, a közparkokban is. A XVIII. században került Európába a Közel-Keletről, innen kapta a...
bővebben

Nárciszok

A Rendszertani gyűjteményben és a kert más pontján is nyíló nárciszok (Narcissus) az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartoznak. Közel 30 fajuk többsége a Földközi-tenger mellékén honos. Hagymás növények, tőleveleik általában szálasak, felállók. Magányosan vagy 2–20-as csoportokban fejlődő virágukat hat lepellevél alkotja, középen pedig egy többé-kevésbé forrt melléklepel alakul ki. Termésük sokmagvú, háromrekeszű tok. Illatuk és szépségük miatt az ókor óta szívesen ültetik őket a kertekbe. Az...
bővebben

Hangák

A Rendszertani gyűjtemény szélső, kis ágyásában még szépen nyílnak a hangák. Az erikafélék (Ericaceae) családjába tartozó, télálló cserjék – a rododendronok, azáleák, fajdbogyók, áfonyák – az üde, párás éghajlatot és a savanyú talajt kedvelik, ezért olyan divatosak például Angliában, ahol az úgynevezett hangakertek szinte kizárólag alacsonyabb erikafélék szőnyegszerű bokraival vannak beültetve. Kertünkben azonban nem érzik jól magukat, kivéve a hússzínű hangát (Erica carnea) és hibridjét...
bővebben

Hírek

A Nemzeti Botanikus Kert csapata keresi munkatársát

KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAMFELELŐS munkakör betöltésére.

bővebben

Búcsúzunk Kósa Gézától

Megrendülten, mély fájdalommal tudatjuk, hogy Kósa Géza, a Nemzeti Botanikus Kert nyugalmazott vezetője, a dendrológiai gyűjtemény kurátora 71 éves korában, 2021. április 3-án váratlanul elhunyt.

bővebben

Tudta?

Különösen szépek és érdekesek a ciprusbabák, a mocsárciprus légzőgyökerei, amelyek a tópartot ívesen szegélyezik.