A növények és a növénytakaró elterjedését az éghajlat alapvetően meghatározza. Ezért az nem is kérdés, hogy az éghajlatváltozás hatással lesz-e a növényekre, mert a válasz egyértelmű igen. Az igazi kérdések sokkal inkább azok, hogy ezek a változások mikor történnek meg, mely fajok és növényzeti típusok lehetnek a legérzékenyebbek, és melyek lesznek ellenállóbbak, illetve hogy a változások egyenletesen (kis lépésekben) vagy nagy ugrásokban fognak-e zajlani. Fontos hangsúlyozni, hogy az éghajlatváltozás nemcsak közvetlenül érinti a növényeket, hanem áttételesen is, például a megváltozó gazdálkodás, a terjedő özönnövények vagy a gyakoribb tüzek révén is.
Az ember okozta éghajlatváltozás egyre jelentősebb méreteket ölt. A Föld és Magyarország átlaghőmérséklete több mint 1°C-ot melegedett a XX. század eleje óta, és 2100-ra a melegedés elérheti a 3–4°C-ot. A csapadék várható változásában nagy a bizonytalanság, de a jelenlegi modellek szárazabb nyarakat és csapadékosabb teleket jeleznek előre Magyarország területére. Emellett várhatóan tovább növekszik egyes szélsőséges időjárási események (hőhullámok, aszályok, intenzív csapadékesemények) gyakorisága és intenzitása. Az Ökológiai és Botanikai Intézet kutatói évtizedek óta foglalkoznak az éghajlatváltozás hazai természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak dokumentálásával, a jövőben várható változások előrejelzésével és az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás tudományos előkészítésével.
A hosszú távú megfigyelések mellett a két legfontosabb vizsgálati módszer a kísérletes megközelítés és a növényzeti típusok elterjedésének modellezése. A terepi kísérletekben a klímaváltozást felgyorsítva, mintegy korábbra hozva, olyan éghajlatot állítanak be, ami az előrejelzések szerint a következő évtizedekben várható. Mivel az előrejelzésekben jelentős bizonytalanság van, a kísérletekben is többféle forgatókönyvet próbálnak ki, többféle éghajlatot modelleznek. Rendszeres megfigyelésekkel és mérésekkel követik nyomon, hogy a kísérletesen megváltoztatott klíma hatására mikor és milyen változások következnek be a növényzetben, a talaj élővilágában vagy a szénkörforgalomban. Ebből következtetni lehet arra, hogy a következő évtizedekben a megváltozó éghajlat hatására milyen változásokra számíthatunk.
A növényzeti típusok elterjedésének modellezése is hasonló kérdésekre keresi a választ, de más eszközöket használ. A modellépítés során a jelenlegi elterjedés és a környezeti (beleértve az éghajlati) viszonyok közötti kapcsolatot tárják fel, majd a megfigyelt összefüggést alkalmazzák a jövőbeli viszonyokra, így adva becslést a jelenlegi növényzetre gyakorolt várható hatásokra és a jövőben várható elterjedésre. A jelenségek vizsgálata mellett az ahhoz szükséges módszereket is fejlesztik.
További információt a témáról itt olvashat:
A vegetáció válasza a klímaváltozásra
Ausztráliában eddig jobban féltek a recessziótól, mint a klímaváltozástól
Ausztráliát a bozóttüzekre találták ki
A klímaváltozás már itt van, és elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk hozzá (videó)
Gyenge pontot találtak a klímaváltozás hatásait előrejelző modellekben magyar tudósok
