Benne élünk a „természetben”, csak esetleg nem vesszük észre. Például a reggeli vajas pirítóst, mely a búza által növesztett szemekből és a tehenek termelte tejből készül, a tiszta vizet, melyben fürdünk és a levegőt, melyet belélegzünk és amelyet esetleg a közeli erdők „állítottak elő” – csakúgy, mint a széket, amin ülünk vagy a fát, mellyel tüzelünk, és így tovább. Egész életünk közvetve vagy közvetlenül össze van fonódva az élő és élettelen környezetünkkel. A jelenlegi trendek miatt azonban már a közeljövőnk is meglehetősen drasztikusan átalakulhat, amennyiben mindezeket a „szolgáltatásokat” gátlástalanul elherdáljuk.
Az ökoszisztéma-szolgáltatás meghatározása szerint az emberiségnek az ökoszisztémákból származó hasznát jelenti, azaz azon javakat és szolgáltatásokat, melyeket az ember élete során közvetlenül vagy közvetve felhasznál. Valójában a „szolgáltatás” kifejezés használata nem teljesen korrekt, mivel egy szolgáltatás ellentételezést kíván meg, márpedig ez sok esetben nem valósul meg az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások esetében. Tehát inkább az „adomány” megnevezés volna helyénvaló.
Az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak legelterjedtebben négy nagyobb csoportját különítjük el a Millenniumi Ökoszisztéma Becslés alapján. A fenntartó szolgáltatások az élet alapinfrastruktúráját biztosítják, így a termőtalaj kialakulását, az ásványi anyagok ciklusát vagy éppen az elsődleges produkciót, mely során a zöld növények a napból érkező energiát a fotoszintézis révén szervesanyagok szintézisére használják fel. Ez az a szervesanyagtömeg, mely azután a teljes élővilág energiaszükségletét biztosítja, azaz amikor ezek lebontása révén energiához jutva életfunkciójukat működtetni tudják.
A szabályozó szolgáltatások biztosítják az ökoszisztémák működésének az egyensúlyát. Ilyenek a lebontó folyamatok, a víz- és légtisztítás, a kártevő gradációk megállítása biológiai védekezés révén, a beporzás vagy éppen a klíma szabályozása a szén kivonása (beépítése) révén. Közgazdászok által készített becslések alapján tudni lehet egyes szabályozó szolgáltatások pénzbeli értékét is. Például a méhek állományainak összeomlása és a lecsökkent beporzás miatt 2007-ben az Egyesült Államok mezőgazdasága 15 milliárd dolláros kárt szenvedett.
Az ellátó szolgáltatások ellátják az emberiséget a szükséges „ellátmánnyal”. Ide tartoznak az élelmiszerek, a termények, a fűszerek, a tenger gyümölcsei, a gyógyszerek és a gyógyhatású készítmények (melyek 80 százaléka természetes alapanyagokból készül), a fa, mely igen sokrétűen kerül felhasználásra az építőipartól a karácsonyfáig, de az emberiség által felhasznált energia egy része is, melyet a biomasszából nyerünk ki.
Kulturális szolgáltatásnak pedig mindazt a forintban nehezen számszerűsíthető értéket nevezik, melyet a természettől és az ökoszisztémáktól kapunk, beleértve az ökoturizmust, a pihenést, a szabadidő eltöltését a természetben, az osztálykirándulást, de akár magát a kutatást is; például a biológia vonzerejét nagymértékben az élővilág sokféle szépsége adja a sejtek szerveződésétől az esőerdők fajgazdagságáig.
Ökoszisztéma-szolgáltatás és biodiverzitás
Az ökoszisztéma-szolgáltatások és a biológiai sokféleség között az eddigi ismereteink szerint pozitív összefüggés van: minél nagyobb a biodiverzitás valamely összetevője, annál hatékonyabb az adott ökoszisztéma-szolgáltatás – erre mutat be néhány példát az alábbi táblázat.
| Ökoszisztéma-szolgáltatás | Szükséges rendszer/feltétel |
| fertőző betegségek visszaszorítása | érintetlen, eredeti ökoszisztéma |
| a talaj termőképessége | növényi fajgazdagság |
| produktivitás | növényi fajgazdagság |
| beporzás | beporzók (pl. méhek, lepkék, zengőlegyek) fajgazdagsága |
| kártevők megfékezése | predator- és parazitaközösségek egyenletessége |
Néhány ökoszisztéma-szolgáltatás összefüggése a biológiai sokféleséggel
Bővebben a témáról itt olvashat.
