Önálló séták

Botanikus kertünk az ország leggazdagabb növénygyűjteménye közel 13 000 féle növénnyel. Egyszerre mindet megismerni nem lehet, ezért a különböző évszakokban visszatérő látogatóink számára megkönnyítjük a kerti séta tervezését. Minden hónapban az aktuálisan virágzó vagy a lombozatuk miatt érdekes növényekre hívjuk fel figyelmüket lehetőleg minél több kertrészt érintve a bejárattól az üvegházakig. A nyolc-tízállomásos tanséta a látnivalók váltakozása alapján jellemzően havonta változik.

A sétaút hossza: havonta változó, 1200–1800 méter

A hónap érdekességeit itt tekintheti meg »»

Késő tavasztól az első fagyokig járható végig ez tanséta, amely tizenkét állomáson át ismerteti meg a Szentíráshoz kapcsolódó legjellemzőbb vagy a bibliai idők kultúrtörténetileg legmeghatározóbb növényeit a cédrustól a szőlőn és a mirhán át a krisztustövisig. Az egyes növények bemutatása mellett átfogóbb témaköröket is érintünk a gyümölcsöktől a fűszerekig, a tövises cserjéktől a lombos fákig, az olajtól a balzsamokig és füstölőkig.

A sétaút hossza: 1500 méter

A bejáratnál megvásárolható tansétafüzet térképpel, botanikai ismeretekkel, bibliai idézetekkel és fényképekkel teszi teljessé a Biblia növényei között töltött sétát, amelynek végén a kiadványban található kvíz segítségével frissítheti fel ismereteit.

A nemzeti parkokból, természetvédelmi területekről már jól ismert és közkedvelt tanösvények mintájára, Linné születésének 300. és Kitaibel Pál születésének 250. évfordulójának tiszteletére 2007-ben készült el a Botanikai tanséta, amely néhány növénytani alapfogalmat jár körül nyolc állomást érintve. Ezekből többek között megtudhatjuk, hogy

• váltják-e a levelüket az örökzöldek;
• vannak-e fenyők, melyek télire lehullatják lombjukat;
• fa-e a bambusz;
• mik azok a rácscserjék;
• melyek a Föld leghatalmasabb élőlényei;
• hogyan lélegzik a vízben álló mocsárciprus;
• miért különc növény erdeink örökzöld liánja, a borostyán.
• mi mindenre használja a leleményes ember a fák kérgét?

A sétaút hossza: 1650 méter

A tansétához tartozó térképes, színes fényképekkel és rejtvénnyel gazdagított tansétafüzetünk megvásárolható a jegypénztárban.

Kertünk különösen gazdag észak-amerikai származású cserje- és fafajokban, amelyek sikeresen nevelhetők a Kárpát-medence éghajlati adottságai mellett. Az elmúlt századokban számos ilyen faj divatossá vált, ezek közparkok, kertek meghatározó növényei lettek, vagy éppen erdészeti szempontból váltak fontossá. Az akác, a szivarfa, az ostorfa vagy a nyugati tuja eredetileg a tengeren túlról érkeztek, ahol Észak-Amerika őslakói, az indiánok emberemlékezet óta velük éltek, belőlük készítették ételeiket, gyógyszereiket, fegyvereiket és hajlékaikat.

A tanséta húsz állomása a kert központját járja körül botanikai és kultúrtörténeti érdekességeket bemutatva. A látogató közelről is szemügyre veheti a híres juharszirupot és a kanadai zászlón is megtalálható cukorjuhart, a közparkokból és útsorfaként is ismert nyugati ostorfát, a különleges levelű tulipánfát, a ceruzák alapanyagát adó virginiai borókát és egyéb botanikai különlegességeket.

A sétaút hossza: 1200 méter

A tansétához tartozó térképes, színes fényképekkel és rejtvénnyel gazdagított tansétafüzetünk megvásárolható a jegypénztárban.

Botanikus kertünkben az átlagos gyűjteményes kertekben megszokottnál is több a kelet-ázsiai cserje és fa. Ez annak is köszönhető, hogy sok ott őshonos növény sikeresen nevelhető a Kárpát-medence éghajlati viszonyai között. Másrészt a kert egyes botanikusai kitüntetett érdeklődésben részesítik a kínai, a japán és a koreai növényeket, kiváló szakmai kapcsolataik révén, az e térségben tett több mint tíz botanikai terep- és gyűjtőexpedíció eredményeként sok új növényfajt honosítottak meg a kertben.
A húsz állomást érintve többek között megtudhatjuk, hogy

• milyen étek készül a liliomfa vastag szirmából;
• miért tűznek a kínai emberek csillagsomot a mellükre a „magaslatokra mászás ünnepén”;
• fa-e a bambusz;
• honnan kapta a nevét a hétfiúvirág-cserje;
• hogyan csempészték a selyemhernyó gubóját Európába;
• mit jelent a törzsönvirágzás;
• kiről kapta nevét a Dávid-fenyő.

A sétaút hossza: 1700 méter

A tansétához tartozó térképes, színes fényképekkel és rejtvénnyel gazdagított tansétafüzetünk megvásárolható a jegypénztárban.

A tanséta növényes legendákat, népmeséket, eredetmondákat tartalmazó két mesekönyv (Fráter Erzsébet: Erzsébet királyné esete a rozmaringgal és más növényi mesék; Fráter Erzsébet: Mesés növények, növényes mesék) forrásanyagából merít. Az út mentén elhelyezett megállítótáblákon elolvashatjuk a szezonnak megfelelő, a könyvben és a kertben is megtalálható növények történetét, a róluk szóló botanikai ismertetőt, amelyet kiegészít egy egyoldalas illusztráció, szintén a könyvek alapján. Mivel az éppen esedékes növények száma és a kertben való elhelyezkedésük időről időre változik, ezért ennek a tansétának az útvonala és állomásai is eszerint változnak az év folyamán. Az üvegházi növények – a táró és a templomfa (frangipáni) – meséi a gyűjtemény nyitvatartási idejében kereshetőek fel, a szabadtéri gyűjteményekben pedig – a teljesség igénye nélkül – olvashatunk az egyszerű pitypangról, a nárciszról, a cukorjuharról, a nyírfáról, a bambuszban talált lányról, a Szent László tárnicsról és Erzsébet királyné rozmaringvizéről is.

A Mesés növények, növényes mesék című könyv megvásárolható a jegypénztárban.

A jegypénztártól elindulva a hosszú tornácos épület melletti szalagágyban tavasszal korai hagymás növények tarka virágszőnyege, nyáron ezerszínű porcsinrózsák, a párkányon pedig muskátlik virítanak. A nagy térképnél jobb kéz felé, a széles úton indulunk a kertbe. Körülbelül 45–60 perc alatt járható be ez az útvonal.

A sétaút hossza: 1360 méter

A térképtől a kastélyig nyugati ostorfák, a berkenye- és hársgyűjtemény tagjai, jobbra a kert karakterfaja, a tiszafa figyelhető meg. A bambusznak egy kisebb csoportját is fellelhetjük itt, de bambusz számos helyen előfordul még a kertben. A kastélyépület közelében hatalmas, a 19. század első feléből származó platánok magasodnak, az épület mögül emelkedik ki a szecsuáni mamutfenyő egyik legöregebb európai példánya. A Nagy rét szélén tekintélyes vérbükk áll, lombszínével a tájképi kertek jellegzetes eleme. Törzse mellett az egykori tulajdonos, gróf Vigyázó Sándor mellszobra (Juha Richárd alkotása, 2016) őrzi a kertet. Érdemes innen körültekinteni, egészen a Nagy tóig: különböző méretű, formájú és lombszínű fák magányosan és csoportokban láthatók. A tó is hozzáad a táj romantikus hangulatához.

A kastély épülete már nem az eredeti Vigyázó-kastély, annak helyén az 1930-as években emelték ezt az udvarház jellegű épületet. A közelben áll Vigyázó Sándor és Ferenc grófoknak, a kert hajdani tulajdonosainak és örökhagyóinak az emlékköve. Tovább haladva a kert eredeti főbejáratát, a gazdag díszítésű kovácsoltvas kaput látjuk. A körútról balra letérve jutunk a tópart menti virginiai mocsárciprushoz, amelynek jellegzetes légzőgyökerei, más néven a ciprusbabák nyűgöznek le. Az Iker-tavak fölé boruló kaukázusi szárnyasdió magas vízállású helyeken él, füzérben csüngő apró termésein szárnyacskák figyelhetők meg. A hídon át folytatjuk utunkat. Tavasszal kis hagymások, gumósok bontják virágaikat: hóvirág, tavaszi tőzike, ujjas keltike, salátaboglárka, ligeti és bogláros szellőrózsa, szártalan kankalin. A lombok közül feltűnik a romantikus kertekre általában is jellemző elem, az 1904-ben épült műrom. Az első híd után balra indulunk tovább, majd áttérünk a Kerek-szigetre, ahol panorámaképet kapunk a Nagy tó környékéről. Kora tavasszal itt található legnagyobb foltban a kis sárga virágáról ismert téltemető. A szigetről visszaérve haladunk tovább végig a Nagy tó partján, és elsétálunk Somogyi József Csellós lány című szobra mellett. Az útelágazásnál a Magyar Botanikusok oszlopa állít emléket a tudomány jeles hazai képviselőinek. Tovább indulunk. Változatos virágszínű kerti mályvacserje-csoport szegélyezi a Rendszertani gyűjteményt, amelyen keresztül haladva visszaérünk a nagy térképhez. Érdemes bekukkantani a Rózsakertbe, amelyet nyaranta különféle rózsafajták virágai színesítenek örökzöld növények társaságában.

Rövidebb séták – letölthető PDF »

Hosszabb idő eltöltéséhez, a növényekkel és a kerttel való mélyebb megismerkedéshez ajánljuk kertismertető kiadványunkat, amely a jegypénztárban megvásárolható. Részletes térképe segít a kertben való tájékozódásban, a kert történetének és az egyes gyűjtemények anyagainak megismerésében. A kert területén padok, a szabadtéri étkezéshez rönkasztalos pihenőhelyek adnak lehetőséget az egész napos kikapcsolódáshoz.

Évszakonként más és más útvonalakat érdemes választani, hogy töltekezzünk a legelső, kora tavasszal nyíló hagymások, a virágzó díszcseresznyék, kökörcsinek, hunyorok, liliomfák, virágsomok, csillagsomok, peóniák, liliomok, loncok, mályvafélék, barátcserjék, lótuszok, tavirózsák, fűfélék, abéliák, hétfiúvirágcserjék és megannyi virágzó növény látványával, illetve az ősszel színesbe boruló lombok változatosságával, télen pedig a természet csendességével, mozdulatlanságával.

Az üvegházakban kikerülünk a négy évszak adta ritmikus körforgásból, visszatérő látogatóink azonban ott is felfedezhetnek bizonyos ritmusokat, amelyek szerint az orchideák, a hibiszkuszok, az egzotikus, már-már bizarrnak is mondható, türkiz színű jádelián, a viaszvirágok, a kaktuszok, az aloék és egyéb pozsgások, a pálmák, a banánok bontják virágaikat, és mutatják legizgalmasabb arcukat.

Bővebb információkat a jegypénztárban kapható kertismertetőben talál!

A fák, cserjék gyűjteménye mind kiterjedésben, mind taxon- (faj, fajta, változat) számában a leghangsúlyosabb a botanikus kertünkben. Alapos megismerésükhöz jó pár botanikus kerti sétát tervezhetünk. A séta során mindenki talál olyan növényt, amellyel életében először találkozik. A gyűjtemény mind a négy évszakban változatos látványt nyújt lombfakadástól lombszíneződésig, cseresznyevirágzástól termésszínesedésig, az örökzöldek és a különleges kérgű fák pedig télen is elkápráztatják az arra járót. A bejárattól már jól látszik, hogy évszázados fák is részét képezik a gyűjteménynek, amelyek a grófi időkből vagy még annál is korábbról származnak. Emellett évtizedek óta folyamatosan gazdagodik a gyűjtemény különleges fákkal, cserjékkel, különös tekintettel a kelet-ázsiai fajokra, amelyek a kert specialitásai. Hársak, kőrisek, madárbirsek és bangiták is hatalmas változatosságban megtalálhatók.

Melyik a kert legmagasabb fája? Miért borítják örökzöldek a Tornácosház és a Kastély közötti területet? Van olyan, hogy mazsolafa? És melyik a kalácsfa? Melyik cserjének fehér az ágrendszere? Miért van a Barackos oldalban megannyi különleges ázsiai juhar?

Dendrológiai séta – letölthető PDF »

Az Évelő- és sziklakerti gyűjtemény két nagyobb egységből áll, ahol kora tavasztól kezdve üdítő látványt nyújtanak a növények. A nagykörút mentén látható növényföldrajzi beosztású sziklakertet a Nyugat- és Kelet-Mediterráneum, a Balkán-félsziget, a Keleti- és Nyugati-Alpok, valamint a Keleti- és Északi-Kárpátok mintegy 500 faja népesíti be.

A gyűjtemény másik része a különféle kertészeti fajták sokaságát mutatja be az üvegházak környezetében kialakított ágyásokban. A lombsátor védelmében gazdag árnyékliliom-gyűjtemény, a napsütötte kiemelt ágyásban, sakktábla kiosztásban igen gazdag nőszirom- (Iris-) gyűjtemény és a kopaszőszirózsa- (Aster-) gyűjtemény ismerhető meg.

Azt, hogy hányféle árnyalatúak a hunyorok és a tűzgyöngyvirágok (Heuchera) levelei, hány pettye van a pettyegetett tüdőfű különféle kertészeti változatainak, vagy milyen illatok lengik be az ágyások környékét, a személyes megtapasztalásra bízzuk.

Évelőgyűjteményi séta – letölthető PDF »

A Tornácosház mellől indulva, a nagy térképet balról megkerülve, alig pár lépés után eljutunk egy nyílt, napsütötte, félkör alakú kertrészbe, amely hazánk legnagyobb szabadföldi rendszertani gyűjteménye. A XX. század derekán került kialakításra egy almáskert helyén. A másfél hektárnyi területen elhelyezkedő gyűjtemény a zárvatermő, virágos növényeket az évmilliók során kialakult fejlődéstörténeti, rendszertani kapcsolataik szerint mutatja be geometrikusan elrendezett ágyásokban. Fókuszpontja a dombtető, ahonnan több irányba is elindulhatunk a különböző ágazatokba (körcikkekbe) rendezett növénycsaládok képviselőit felfedezni. A több mint 80 családba tartozó 2500 növényfaj között órákat lehet eltölteni, tanulmányozva és gyönyörködve a növények sokféleségében. Tavasztól őszig sorra színesednek a nagyrészt lágyszárú, kisebb részt cserjés növények, nyár végére pedig embermagasságnál nagyobbra nőnek a fészekvirágzatú növények, amelyek között számos ismerőst köszönthetünk – ilyen a napraforgó, a kokárdavirág, a margaréta, a kasvirág, a kúpvirágok, az őszirózsák és még sokan mások. A körútszerűen a gyűjtemény derekán futó sétaút mentén (rokonsági viszonyoktól független) tematikus ágyások mellett haladunk el. Itt kapott helyet a falusi virágoskert, ami a „nagymama kertjét” idézi fel közkedvelt és közismert virágos dísznövényeivel. Pár lépéssel tovább már a gyógy- és fűszernövények, illetve a különleges konyhakerti növények nagy ágyása mellett vagyunk, ahol édeskömény, menta, rozmaring, ruta, zsálya, körömvirág, levendula, hagymafélék, mángold és számos ismerős és ismeretlen növény található, amelyekről a kihelyezett táblákon is olvashatunk.

Növényrendszertani séta – letölthető PDF »

Az Üvegházi gyűjtemény három növényházban kapott helyet, ahol több ezer négyzetméteren ismerhetjük meg különböző kontinensek a mi teleinket egységesen nem tűrő, különféle hőmérséklet- és csapadékigényű növényeit.

Az esőerdők hangulatát találjuk a Trópusi és pálmaház hajóiban, ahol „égig érő” pálmák, fikuszok, banánok mellett papaja és kávé is látható a mutatós tahiti hibiszkuszok és flamingóvirágok sokasága szomszédságában.

Az Orchidea- és broméliaházba lépve golgotavirágok, begóniák fogadnak, majd rengeteg broméliaféle (köztük az ananász), orchideaféle (köztük a vanília), borsfélék, viaszvirágok, kakaó és a megdöbbentő virágú jádelián látványa tárul elénk.

Újdonság! Rovarfogó növényekkel gazdagodott gyűjteményünk. A Kaktusz- és pozsgásház az Óvilágba (Afrika, Madagaszkár) és az Újvilágba (Amerika) repíti képzeletünket. Aloék, kavicsnövények, gumólábfák, kaktuszok és agávék különleges alakú és életformájú növényei között sétálhatunk. Ez a gyűjteményrész tavasztól késő őszig látogatható.

Üvegházi séta – letölthető PDF »

A 27 hektáros kertnek a bejárathoz közelebb eső és a főbb látványosságokban gazdagabb része sík terepen helyezkedik el, amely lehetővé teszi a kerekesszékkel és babakocsival való közlekedést. Az utak burkolata területenként eltér, a főbb utak aszfaltborításúak, másutt terméskő, zúzott kő, gyöngykavics vagy döngölt föld adja a sétautak felszínét. Ezért a kerekek jellegétől függően, valamint az időjárási viszonyok szerint (esős, sáros idő esetén) a különböző utak eltérő mértékben járhatóak. Az eligazodást és a tervezhetőséget jelkulcsos térképünk segíti. A Nemzeti Botanikus Kert bejárata akadálymentes, a bejárat előtt közvetlenül két akadálymentes parkolóhely biztosított.

Látogatási Szabályzat »