A csípőszúnyog, ha nem is a legismertebb, de bizonyosan az egyik legjelentősebb kétszárnyú rovarcsalád. Köztudott, hogy vérszívásuk során különféle kórokozókat (vírusokat, baktériumokat, egysejtűeket vagy fonálférgeket) terjesztenek, amelynek komoly humán- és állategészségügyi jelentősége van. A csípőszúnyogok között már hazánkban is megjelentek az egzotikus területekről származó, inváziós fajok, melyek jóval többféle kórokozó terjesztésére képesek, mint a lokálisak. Ezért kulcsfontosságú, hogy megismerjük a különböző fajok magyarországi elterjedését és a kórokozók terjesztésében játszott szerepét.
A világon közel 3000 csípőszúnyogfajt írtak le, hazánkban ezek közül csupán 50 őshonos, és három inváziós fajt regisztráltak. Közismert, hogy csak az egyik nem tagjai, méghozzá a nőstények szívnak vért. Az viszont kevésbé ismert, hogy a hímek nagy energiatartalmú növényi anyagokkal (például nektárral) táplálkoznak. A viráglátogatásuk során óhatatlanul ragadnak rájuk pollenszemek, melyeket át tudnak vinni egy másik virágra, elősegítve ezzel a növények beporzását. A csípőszúnyogok beporzási hatékonyságáról még igen keveset tudunk, ezért is indult a Csípőszúnyog kettős szerepben: beporzók és vírusvektorok című kutatás, melynek egyik fő kérdése a csípőszúnyogok pollinációs hatékonyságának vizsgálata.
A csípőszúnyogok sok kellemetlenséget okoznak a vérszívásukkal. Amikor megcsípnek bennünket, nemcsak vért szívnak, hanem egy szálat is injektálnak belénk, ami – egyéni érzékenységtől függően – kisebb-nagyobb duzzanatot okoz. De a legaggasztóbb, hogy amennyiben a rovar fertőzött valamilyen kórokozóval, akkor azt is az áldozatába injektálja. A legnagyobb problémát a malária terjesztésével okozzák: ez az egysejtű közel egymillió ember halálát okozza évente a világon. Hazánkban is volt emberi malária egészen a hatvanas évek végéig. Ekkorra sikerült Makara György, Mihályi Ferenc és Zoltai Nándor hathatós intézkedéseinek nyomán kiűzni a kórt hazánkból – azóta legfeljebb külföldi látogatásról hazatérő embereknél mutatták ki a fertőzést. A Nyugat-nílusi vírust és az Usutu vírust is csípőszúnyogok terjesztik hazánkban. Ezek a fertőzések az esetek többségében tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel lezajlanak, csupán ritkán járnak idegrendszeri következményekkel. Nemcsak vírusokat és egysejtűeket képesek terjeszteni ezek a rovarok, hanem fonalférgeket is: hazánkban a szív- és bőrférgesség kórokozóját terjesztik, ami elsősorban társállatoknál okoz komoly problémát.
Az utóbbi tíz évben már hazánkban is megjelentek az egzotikus területekről származó, inváziós fajok, melyek jóval többféle kórokozó terjesztésére képesek, mint a lokális fajok, ezért is kulcsfontosságú, hogy megismerjük a különböző fajok magyarországi elterjedését és a kórokozók terjesztésében játszott szerepét. A 2020-ban indult Egy innovatív technológia fejlesztése, illetve tudományos és gyakorlati alkalmazása az inváziós szúnyogfajok magyarországi monitorozására „citizen science” alapján című kutatási projektben a csípőszúnyogok és az általuk terjesztett kórokozók az egyik kiemelt téma. Az újonnan megjelenő inváziós fajok kutatását a kutatók az elterjedésük feltérképezésével kezdték. A három idegenhonos faj közül az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) képes a legtöbbféle kórokozó terjesztésére, ezért 2019-ben elindult egy úgynevezett citizen science projekt. Ebbe a vizsgálatba bárki bekapcsolódhat, akinek az a gyanúja, hogy tigrisszúnyogot látott azzal, hogy elküldi a fotót a rovarról vagy magát példányt a megfigyelés/befogás helyének és idejének megjelölésével. A lakosság bevonásával, közös összefogás eredményeképpen a szakemberek országos elterjedési térképet készítenek, és célzottan azokra a helyekre mennek gyűjteni, ahol már legalább egy példányt regisztráltak.
További információt a témáról itt olvashat:
Koronavírus, járványok, ökológiai katasztrófa
Tigrisszúnyogok telepedhetnek meg Magyarországon
Trend-időkben az inváziós csípőszúnyogokról: Kossuth Rádió (2021-04-27)
Elszaporodó inváziós csípőszúnyogok: MTVA / Kék Bolygó műsor (2020-08-03)
