Az erdő és az ember

A Föld szárazföldi területeinek csaknem harmadát erdők borítják a szárazföldi biodiverzitás nagy részét őrizve ez által. Az erdei élővilág sokfélesége nemcsak önmagáért való érték, hanem az emberi társadalmak számára pótolhatatlan ökoszisztéma-szolgáltatások sokaságát nyújtja (faanyag és más erdei haszonvételek, rekreációs és turisztikai értékek, talaj- és árvízvédelmi funkciók, levegőminőség és kiegyenlített klimatikus viszonyok fenntartása stb.). Globális szinten az erdők által nyújtott legjelentősebb szolgáltatás a szén-dioxid megkötése, ami az egyre súlyosbodó klímaválság idején nem hangsúlyozható eléggé.  Fontosságuk ellenére aggasztó mértékben pusztulnak a Föld erdei: az elmúlt 30 évben 420 millió hektár erdő került kiirtásra valamilyen mezőgazdasági művelésre való átállás érdekében. De vajon mit tehet az erdőökológus kutató az erdők védelme érdekében?

Gazdasági bükkös és elegyes őserdő állományképe (Fotó: Tinya Flóra)

A megmaradt erdők csaknem kétharmada már nem őserdő, hanem valamilyen változó mértékű, ember általi átalakításon ment és megy keresztül. Európában az erdőknek kevesebb mint egy százaléka tekinthető érintetlen őserdőnek. Azonban az átalakított, gazdasági erdők is igen nagy ökológiai jelentőséggel bírnak. Nagyon fontos megtalálni annak a módját, hogy miként őrizhetők meg az erdei életközösségek a faanyag iránti igény kielégítésével egyidejűleg. Európában, és így hazánkban is, hosszú ideje az úgynevezett vágásos gazdálkodás a jellemző, melynek során egy bizonyos korban az erdőt letermelik, majd felújítják. Emiatt erdeink jellemzően egykorúak, homogén szerkezetűek, és kevés fafajból állnak, ami az életközösségek elszegényedéséhez vezet. Az erdőborítás folyamatossága a vágásterületek létrehozásakor megszakad, az erdő mint élőhely átmenetileg megszűnik. Az utóbbi évtizedekben jelent meg egy új erdőgazdálkodási irányzat, a folyamatos vegyeskorú erdőborítást fenntartó örökerdő-gazdálkodás. Ennek során gyakran vesznek ki kevés faanyagot az erdőből, amelynek szerkezete időben nem változik.

Vágásterület és lék látképe. Vágásos gazdálkodás során jóval nagyobb területen szűnik meg a lombsátor borítása (Fotók: bal oldali: Frank Tamás, jobb oldali: Tinya Flóra)

Az Ökológiai és Botanikai Intézetben működő Erdőökológiai Kutatócsoport célja, hogy tudományos szempontból értékelje a különböző gazdálkodási módok erdei biodiverzitásra gyakorolt hatását. Terepi vizsgálataink (Pilis Kísérlet) keretében számos erdei élőlénycsoport (növények, bogarak, pókok, legyek, talajlakó lebontó szerveztek) kezelésekre adott válaszát vizsgáljuk gyertyános-tölgyesekben. Összehasonlítjuk a vágásos és az örökerdő-gazdálkodás egyes beavatkozásait. A kutatás a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel együttműködésben zajlik.

A Pilis Üzemmód Kísérlet áttekintő térképe (készítette: Kovács Bence), és egy blokk légifotója a kezeléstípusokkal (drónfotó: Tóth Viktor)
Különböző méretű és alakú lékek, illetve zárt lombsátor halszemoptikás felvétele a Pilis Kísérletből (Fotó: Tinya Flóra)

Egy másik, természetvédelmi erdőkezeléssel foglalkozó program a Life 4 Oak Forests, amelyben a Kutatócsoportunk részt vesz. Ezt a nemzetközi projektet az a gondolat alapozta meg, hogy a tölgyesek Európának az ember által egyik legintenzívebben használt zónájában helyezkednek el és ennek hatására területük jelentősen csökkent az utóbbi évszázadok során, de megmaradt állományaik is folyamatosan emberi hatás alatt állnak. A tölgyesek jelentős része megsemmisült, vagy nagymértékben átalakult: fafaj-összetételük és térbeli szerkezetük leegyszerűsödött, aminek következtében élőviláguk a természetes erdőkhöz képest elszegényedett. Ez a Natura 2000 hálózathoz tartozó közösségi jelentőségű tölgyes élőhelyekkel sem volt másképp. Ezért határoztuk el, hogy egy nemzetközi projekt keretében kidolgozunk egy olyan természetvédelmi erdőkezelési eljárást, amelynek a végrehajtásával növelhetjük a megmaradt, közösségi jelentőségű tölgyes élőhelyek biodiverzitását, mielőtt ez a biológiai sokféleség végleg elveszne. Az Erdőökológiai Kutatócsoport az erdőkezelés hatását vizsgálja az erdőállományra, és néhány jellemző erdőlakó állatcsoportra nézve. Mindezt három hazai nemzeti park igazgatóság (Balaton-felvidéki NPI, Duna-Ipoly NPI, Bükki NPI) és egy olaszországi regionális park (Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversità-Romagna) tölgyes mintaterületein. Munkánk ezáltal hozzájárul a gazdasági erdők ökológiai szempontból is fenntarthatóbb használatához, valamint az elszegényedett élővilágú erdők aktív helyreállításához.

Mikroklíma-mérés a Pilis Kísérlet területén
Kísérleti vágásterület a Pilis Kísérletben a beavatkozások utáni első évben
Mesterségesen kialakított lék a Pilis Kísérletben öt évvel a beavatkozás után

Bővebb információ a témáról:

Az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokról bővebben ebben a podcastban hallhatnak. „Rendetlenül rendezett az őserdő” – Aszalós Réka előadása a Kutatók Éjszakája 2020 programjában A Pilis Kísérletről bővebben itt tájékozódhat Kísérletünk a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján

A Life4OakForests honlapját itt találja

Az Ózon TV műsora a Life4OakForests programról

A holtfa biológiai jelentőségéről ebből a videónkból tájékozódhat bővebben

A fenntartható erdőgazdálkodásról és a projektről részletesebb információk találhatók az Erdészeti Lapokban megjelent cikkünkben, illetve az Ózon TV Egyenlítő című műsorában

NULL