A fehér hóvirágok, tőzikék, galambvirágok, a zöld hunyorok, a sárga bogláros szellőrózsák és kék csillagvirágok között messzire virít a kárpáti sáfrány lila tömege.
A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, melyet Vigyázó Sándor gróf alapított, hazánk leggazdagabb növénygyűjteményével büszkélkedik, hatalmas területén 13 ezer fajta növény él.
A kert alapjai már a 19. század első felében álltak, a nagy változás 1871-ben történt, mikor, Podmaniczky Zsuzsával frissen kötött házassága után gróf Vigyázó Sándor megvásárolta a rátóti birtokot, és megbízta az alcsúti arborétum kiépítésével hírnevet szerző Jámbor Vilmos kertépítészt a park nagyszabású újraalakításával. Band Henrik főkertész közreműködésével kezdődtek meg az évtizedekig tartó munkálatok.
A kor divatjának megfelelő szentimentális tájképi kertben műromokat, malmot, mesterséges vízesést, dombokat építettek, valamint egy komplex tórendszert is kialakítottak a kerten átfolyó Sződ-Rákos patak vízének felhasználásával.
A gróf, illetve fia 1928-ban bekövetkezett halála után a kert pusztulásnak indult, a végső döfést az 1945-ös szovjet megszállás tette, az orosz katonák teljesen lepusztították a parkot és épületeit.
1952-ben lett az MTA tulajdona, s teljesen újjávarázsolva, az eredeti tájképnek megfelelően 1961-től látogatható vált a kert, melynek azóta is folyamatosan bővül a gyűjteménye.
Így tavasszal, a napi átlaghőmérséklet emelkedésével és a hosszabbodó nappalokkal a kikeleti virágok tarka szőnyeget terítenek a Nemzeti Botanikus Kert fái alá. Ezek az úgynevezett geofita növények kifejezetten akkor nyílnak, amikor a fáknak még nincs lombjuk, ezért a fény könnyen lejut a gyepszintre.
A botanikus kert szabadtéri gyűjteményei március 1-től november 1-ig minden nap 8-18 óra között látogathatók, a beltéri kiállítóterek 8.30-17.30 között, de hétfőnként az üvegházak növényvédelmi okokból zárva tartanak.
Cikk forrása: csodalatosmagyarorszag.hu
