Október 15-én 14 órakor, emlékfa ültetéssel emlékeztünk meg Kósa Gézáról, a Nemzeti Botanikus Kert nyugalmazott vezetőjéről, abban a Kertben, melynek szépségét és gazdagságát az ő több évtizedes munkásságának is köszönhetjük.
Kósa Géza (1950-2021) közel 45 évig élt és dolgozott a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben (NBK), ahol a dendrológiai gyűjtemény kurátora, majd 2002-2020 között a Kert vezetője volt. Magas szakmaiságú és eredményes gyűjteményfejlesztési munkájának köszönhetően a NBK mára Magyarország messze leggazdagabb gyűjteményes kertje lett.
Vezetése alatt komoly infrastrukturális fejlesztések is történtek a kertben: több tájképi kerti építményt, pl. a műromot, a hidakat és a fő sétautakat is renoválták. A környezeti nevelést immáron számos információs tábla, bemutatók, tanterem, tematikus tanséták, kiadványok és az online felületek szolgálják.
2013-ben ő kezdeményezte a legjelentősebb gyűjteményeket illető Nemzeti Botanikus Kert megnevezés bevezetését, 2016-ban elnyerte a rangos Magyar Örökség Díjat. A kiemelkedő jelentőségű kelet-ázsiai fásszárú gyűjtemény létrehozásáért, magas színvonalú munkájáért 2017-ben az államelnök a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozta számára.
A megemlékezés az Intézet központi épületének dísztermében zajlott, ahol Zsigmond Vince, a NBK vezetője köszöntötte a kollégákat, vendégeket, ismerősöket és barátokat. Az emlékezők (Garamszegi László Zsolt, az ÖBI igazgatója; Pócs Tamás akadémikus; Debreczy Zsolt – Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány; Biza Klára, a Kertészet és Szőlészet ny. főszerkesztője; Barabits Elemér – az Alsótekeresi Faiskola igazgatója; Papp László – a Debreceni Egyetem Botanikus Kert igazgatója; Fráter Erzsébet a NBK Rendszertani Gyűjteményének kurátora) kiemelték, hogy Kósa Géza élettere a kert volt, igazán a növényei között élt. Mindent tudott róluk, figyelte őket rügyezéstől a termésérlelésig. Jól ismerte a Kert adottságait, tudta, hogy melyik növény a kert melyik szegletében érzi jól magát, így nagyon sok új fajt honosított meg. Világszemléletét mélyen átjárta történelmi látásmódja, hazaszeretete, műveltsége és lexikális tudása, így váltak a növényekről, kertekről, expedíciókról tartott előadásai, egyetemi órái és kertvezetései izgalmas művelődéstörténeti szellemi élménnyé.
Nemzetközi tapasztalatával, széleskörű műveltségével és integráló személyiségével a gyűjteményes kerti szakma vezető alakja lett, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének alapító tagja, 1992-től főtitkára, majd 2002-tól elnöke volt. A Szövetség megalakulása körüli időket így idézte fel Tálas László, a Tiszakürti Arborétum vezetője: „Mindketten kerteket álmodtunk, és a nappalok valóságában, csekély lehetőségeinkkel gazdálkodva, minden adódó lehetőséget kihasználva építettük fel elképzeléseinket. Múltból örökölt magyar kertekben álmodhattunk, küzdve az elemekkel, faggyal, aszállyal, politikai akarattal. Azzal a mindenre elszánt tudattal, hogy a jövő generációknak mentünk és építünk.”
A megemlékezés után Kósa Géza emlékére a Botanikusok oszlopa mellett a NBK kurátorai, Bárány Tibor, Halász Krisztián és Lunk Gergely, illetve Zsigmond Vince Kelet-Ázsia ikonikus, hosszú életű, szívós fafajának egy példányát, egy páfrányfenyő fajtát (Ginkgo biloba ’Hunor’) ültettek el, amelyet Barabits Elemér nemesített és adományozott, tisztelettel adózva a kiváló szakember előtt.
Kósa Géza életműve szellemiségében, publikációiban, de legfőképpen a ma is pompásan viruló Botanikus Kert gazdag gyűjteményei révén szolgálja a jelent, és a fák léptékével mérve, több száz évre előre tekintve, a jövő nemzedékét.
