A mai botanikus kertnek helyet adó kastélykert egykori tulajdonosa és felvirágoztatója 1825. szeptember 5-én született.
Vigyázó Sándor (1825–1921) nagy műveltségű, széles látókörű főnemesi birtokos volt. Korának leggazdagabb magyarja, így virilistája (legtöbb adót fizető személy), emellett az egyik legbőkezűbb adományozója is: végrendeletében hatalmas vagyonát a magyar tudomány fejlődésének támogatására teljes egészében a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. A végrendelet fia, Vigyázó Ferenc 1928-ban bekövetkezett halálával lépett érvénybe. Birtokaik között volt Vácrátót is, a tájképi szentimentális kerttel, ami később otthont adott Botanikus Kertünknek, illetve botanikai és ökológiai kutatásoknak.
A Kertet Vigyázó Sándor 1871-ben vásárolta meg, báró Podmaniczky Zsuzsannával 1873-ban kötött házasságuk jegyajándékaként. A gróf és felesége mindhárom gyermekükről elneveztek a Kertben egy-egy részt. A család pártolta a kultúrát és a tudományokat is, az 1870-es évektől kezdve rendszeresen adakozott. Jelentős műgyűjteményük és könyvtáruk mellett Vigyázó Sándor nagy figyelmet és vagyont fordított a Kert fejlesztésére.
Néhány évtized alatt Band Henrik főkertész irányítása mellett, óriási költségekkel, jelentős földmunkával létrejött a kor stílusának megfelelő, szentimentális tájképi kert, pontosan a mai kert kiterjedésének megfelelően. A Kert akkori pompájáról, üvegházi és dendrológiai gyűjteményének gazdagságáról a nemzetközi kertészeti kiállításokról hazahozott díjak, oklevelek és a kor kertész szakembereinek leírásai tanúskodnak.
A Vigyázó-i örökségért hálásak vagyunk, és megpróbáljuk méltó módon ápolni és tovább vinni legjobb tudásunk szerint.
