1. Főoldal
  2. //
  3. Tudomány
  4. //
  5. A városiasodás ökológiai hatásai

A városiasodás ökológiai hatásai

Az 1950-es évektől kezdve a városi népesség aránya a falusi lakossághoz képest drasztikusan emelkedik a világban. A 2007-es év vízválasztó volt ebben a tekintetben, mivel attól fogva többségünk, globálisan mintegy 4,2 milliárd ember, városokban lakik. Magyarországon is közel 7 millió ember, a lakosság 70 százaléka él városi környezetben. Az urbanizáció az egyik legintenzívebb tájátalakítási forma, amely megváltoztatja az élettelen és élő környezeti tényezők egész sorát. A városiasodás együtt jár a burkolt felületek arányának megnövekedésével, a vízháztartás és a hőmérséklet megváltozásával (például több csapadékkal, városi hőszigetek kialakulásával), a légszennyezés és az emberi zavarás növekedésével, a természetes élőhelyek feldarabolódásával, megszűnésével és ezek következményeként a biodiverzitás drasztikus csökkenésével.

Fontos kutatási kérdés, hogy az ökológusok által sokáig figyelmen kívül hagyott, ezért kevéssé kutatott urbanizált területeken milyen fajokkal osztozunk, vagyis hogy ezek a területek milyen biodiverzitással rendelkeznek. Ezt a leghatékonyabban urbanizációs gradiensek vizsgálatával lehet megállapítani, amelynek során a falusi területek peremi részeitől indulva a külvárosokon át a belvárosi területekig végzünk felméréseket. Kutatásainkban ilyen gradiensek alapján vizsgáljuk az élővilág különböző alkotóinak (madarak, ízeltlábúak, növények) előfordulását, funkcionális jellegeit és sokféleségét, valamint az általuk biztosított olyan ökoszisztéma-szolgáltatások működését, mint a beporzás.

A nagyfokú átalakítottság ellenére a városi környezet számos faj számára kiváló életlehetőségeket biztosít. Az új környezet evolúciósan többnyire szokatlan helyzeteket teremt, és azok az élőlények, amelyek ezekre az új kihívásokra újszerű, innovatív megoldásokkal tudnak válaszolni, az egyébként előnytelen körülmények között is túlélhetnek, sőt esetenként tömegesen el is szaporodhatnak.

A városi élet kedvező lehet abból a szempontból is, hogy a sikerrel betelepedő állatoknak vagy növényeknek már kevesebb versenytárssal kell osztozniuk a különböző forrásokért, vagy kevesebb veszéllyel kell szembesülniük, mert az ember árnyékában kevesebb a ragadozó a városokban (úgynevezett emberipajzs-hatás). E tényezők hatására mára a városok az evolúció forró pontjaivá váltak. De hogyan tudnak mindehhez alkalmazkodni az élőlények? Kutatásainkban erre a kérdésre keressük a választ megvizsgálva számos, városi környezetben sikeres élőlény adaptációs stratégiáit. Ebben a kontextusban kutatjuk például a zsákmányállatok ragadozóelkerülő és stressztűrő viselkedésének alakulását városi és erdei környezetben.

A sikeres alkalmazkodások mellett a fajok többsége számára a városi környezet jelenlegi formájában túlélésre alkalmatlan élettér. Fontos kérdés, hogy hogyan lehet a fajok számára barátságosabbá tenni az urbanizált területeket. Kísérleteinkben azt teszteljük, hogy őshonos virágsávok vetésével mennyire támogatható a városi területek beporzóközössége, és szocio-ökológiai módszerekkel felmérjük, hogy mennyire támogatja a helyi lakosság a települési zöldterületek ilyen irányú fejlesztését.


További információt a témáról itt olvashat:

Állatok városok közelében, antipredátor viselkedés:
https://24.hu/tudomany/2020/09/28/allatok-varosok-kozeleben-antipredator-viselkedes/

Az emberhez szokott vadállatok elfelejtenek védekezni a ragadozók ellen:
https://qubit.hu/2020/09/23/az-emberhez-szokott-vadallatok-elfelejtenek-vedekezni-a-ragadozok-ellen

Nincs visszaút:
https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/nincs-visszaut-2-9052040/