1. Főoldal
  2. //
  3. Tudomány
  4. //
  5. A beporzók, amelyek a...

A beporzók, amelyek a rendszert működtetik

Az ökológiai rendszerben, legyen az természetközeli élőhely, mezőgazdasági táj vagy települési környezet, kiemelkedő szerepet töltenek be a beporzók, köztük a méhek, a legyek, a lepkék, a darazsak, a bogarak, a madarak és az emlősök. Ezek az állatok táplálékukat a virágokban keresik, közben pedig elvégzik azok megtermékenyítését, lehetővé téve a növények szaporodását. Állatok általi beporzásból a zárvatermő virágos növények 87 százaléka profitál, kisebb vagy nagyobb mértékben járulva hozzá a megfelelő mennyiségű és minőségű termés- és magképzéshez. Ezek a növények biztosítják a szárazföldi ökoszisztémák működésének alapját, és közéjük tartozik a termesztett növények háromnegyede is – fontos élelmiszerek, gyógy- és fűszernövények, takarmánynövények, bioenergia-, textília- és faalapanyagok. A beporzók szerepe tehát mind ökológiai, mind gazdasági szempontból felbecsülhetetlen, védelmük, megőrzésük az emberiség elemi érdeke.


Az Ökológiai Kutatóközpont két kutatócsoportja is vizsgálja a különböző környezeti körülmények és az emberi tevékenység hatását a beporzó rovarokra. A Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport nagyléptékű terepi kísérletet indított a szántóföldek szélén őshonos növényfajokkal vetett virágfoltok beporzóközösségekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára. Felmérik, hogy elősegítik-e ezek a telepítések a beporzóközösségek gazdagodását és akár a jobb mezőgazdasági termelést a környező tájban. Szüksége is van a beporzóknak az efféle segítségre, hiszen számuk és sokféleségük az elmúlt évtizedekben aggasztó mértékben csökkent világszerte, melyre a Biológiai Sokféleség és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Testület (IPBES) 2016-ban megjelent tanulmánya is felhívta a figyelmet. A veszélyeztető tényezők közül a kutatócsoport többet közvetlenül is vizsgál, például a növényi invázió, a mezőgazdasági művelés, a táji környezet vagy épp a klímaváltozás hatásait. Részt vesznek a beporzás mint ökoszisztéma-szolgáltatás országos értékelésében és térképezésében, és nagy hangsúlyt fektetnek az ismeretterjesztésre, eredményeik különböző fórumokon való bemutatására a beporzók kapcsán megjelentetett kiadványok, írások, előadás, podcastok, interjúk és újságcikkek formájában.

A Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport a tájösszetétel (milyen élőhelyekből áll például a gyep, az erdő vagy a szántó) és a tájelemek elrendezésének (mekkorák az élőhelyek, mennyi van belőlük stb.) hatásait vizsgálja a beporzóközösségekre és az általuk nyújtott beporzásra mint ökoszisztéma-szolgáltatásra. A tájszerkezet (a tájösszetétel és a tájelemek elrendezése) és az ökológiai folyamatok közötti kapcsolatok rendszerszintű megértése hozzájárul a helyes kezelések kidolgozásához, mely támogatja a beporzók sokféleségét és a növények beporzását. Ennek érdekében a csoport vizsgálja a mezőgazdasági tájban elhelyezkedő, különböző méretű és izoláltságú gyepi foltok (erdőssztyepp-foltok és kunhalmok) beporzóközösségét, inváziós virágos növényfajok hatását a tájban és szabadföldi kísérletben, a virágsávok és a városiasodás hatását a beporzó rovarokra. Mind a gyepfoltok, mind a városi és vidéki zöldterületek támogathatják a beporzók sokféleségét, menedéket biztosíthatnak számukra, ezért vizsgálatuk fontos szerepet játszik a megőrzésükben.

A kutatócsoportok Magyarországon elsőként fogják vizsgálni a poszméhek mozgásdinamikáját RFID-nyomkövetőrendszer segítségével mezőgazdasági tájakban, amely segítheti az agrár-környezetgazdálkodási programok kidolgozását, növelheti a terméshozamot és a termés minőségét, illetve segítheti a természetvédelmet megfelelő védelmi stratégiák kidolgozásával. Eredményeikről rendszeresen tájékoztatják a tudományban érdekelteket, az érdeklődőket és a döntéshozókat, valamint napi szinten követni lehet őket Facebookon és Twitteren.