Krasznahorkai és a kertek

2025. 12. 17.
            Krasznahorkai László Kossuth- és József Attila-díjas író múlt héten vette át Stockholmban a Nobel-díjat. A legrangosabb irodalmi elismerést kiérdemlő szerző korábban több alkalommal is nálunk hagyta kézjegyét. A vácrátóti botanikus kertben, egykori iskolatársánál, a Kert korábbi vezetőjénél, Kósa Gézánál tett látogatásai alkalmával egy-egy dedikált könyvével is megajándékozta földijét.
 
           Krasznahorkai László, aki Gyulán töltötte fiatal éveit, írói munkásságának kezdeti éveiben így beszél a természethez való viszonyáról: „…a természetet még ellenséges erőnek láttam, az ember legerősebb és legveszélyesebb ellenségének… Ezért más viszonyt elképzelni sem tudtam a természettel, mint azt, ami védelmet keres ellene az emberi, a városi civilizációban.”
 
 
 
            Gondolkodása keleti útjai során változott meg: „…annak a természetszemléletnek és természetfilozófiának köszönhetően, amit nem a filozófusoktól tanultam, hanem az „élettől”, ami ott a leghatározottabban természeti maradt.”
Kétségbeesett kíváncsiságában, a rendezettséget keresve a rendezetlenséggel szemben, újabb irodalmi munkáira készülve sok tanulmányt folytatott a növénytan, geológia, matematika, kolostorépítészet stb. területén. „Az időm java részét most már botanikusok társaságában töltöm, és növényélettanról és hasonlókról olvasok.”
          2002-ben egy interjúban a készülő regénye, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó c. mű kapcsán a KERT fogalmát már így határozta meg: „A kert nagyon gazdag fogalom, a történetben mindazt jelenti, amit paradicsomként az északi, a déli, a nyugati és a keleti ember egyáltalán el tud képzelni, s amire tudománya, művészete, filozófiája, kudarcokkal teli egész mivolta vágyakozik. A kert ennek az elemi irányultságnak, vágynak és sóvárgásnak a tárgya és célja, a remélt beteljesülés helyszíne: a tökéletesen szép.”
 
 Ezúton gratulálunk mi is Krasznahorkai Lászlónak, várjuk őt is mindig szeretettel!
 
 Az idézeteket az alábbi interjúkból emeltük ki:
 
„…lélegzetre írom ezeket a mondatokat”
Krasznahorkai Lászlóval beszélget Rádai Eszter
 
Élet és Irodalom, XLIV. évf., 4. szám, 2000. január 28. 7.old.
 A világban semmi sincs a helyén
Krasznahorkai László író a könyveit foglalkoztató kérdésekről és az irodalomról.
Szerző: Varga Lajos Márton ; Népszabadság, 297.szám, 2002. december 21. 29.old.
 
Portréfotó: Szilágyi Lenke, CC BY-SA 3.0 (Wikimedia Commons)