Orchidea- és Broméliaházunk ad otthont a botanikus kerti növénygyűjtemény rovarfogó tagjainak. Természetes, nitrogénben szegény élőhelyeik az evolúció folyamán a nitrogén máshonnan történő beszerzésére sarkallta ezeket a növényeket. Hogy mindezt hogyan teszik? Számos módon: A természettudomány elsőként a vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) fogási módjával foglalkozott. Levelei a főér mentén félbehajtottak, szélükön hosszú, merev nyúlványok sorakoznak. Mind-két levélfélen 3-4 hosszú érzékelőserte van, ezeket ha a rovar érinti, a növény a levél két felét hirtelen, börtönt képezve összecsukja. A harmatfű (Drosera) és hízóka (Pinguicula) fajok leveleinek felszínén számos, kis gömbben végződő nyélenülő mirigy található, amelyek ragadós anyagot választanak ki. A fánlakó kancsókák (Nepenthes) és a talajon élő kürtvirágok (Sarracenia) leveleinek működése passzív, aktív mozgást nem végeznek. Az emésztőnedvet gyűjtő, medenceszerű módosult levelek széle csúszós, lefelé álló szőrözöttség segíti a rovar emésztőnedvbe landolását.
A hónap érdekességeit bemutató sétalap letölthető innen:
