Festőnövények a Rendszertani gyűjteményben

Vörös, kék és sárga- festőnövények a Rendszertani gyűjteményben

2024. 07. 16.

Örömmel adjuk hírül, hogy új tematikus ágyás található a Rendszertani gyűjteményünkben, mely a hagyományos festőnövények bemutatását szolgálja.

Az emberiség az ősidők óta színesíti a környezetét. Színezték a textíliákat és bőröket, díszítették az emberi testet, festették a fonott kosarakat, cserépedényeket, a tojást stb. A színek a szépségen túl, kultúránként változó, szimbolikus jelentést hordoznak, ősi tudást és titkokat rejtenek.

A fonalak színezése nagy tudást igénylő ősi mesterség. Az eljárást állandó kísérletezéssel alakították ki, a mesterek nemzedékről nemzedékre hagyományozták tapasztalataikat.

Festésre nagyon sokféle növényt használnak szerte a világon. A legnépszerűbb festőnövények a felhasználók természeti környezetéből kerültek ki, és a próbálgatás során ezek bizonyultak a leghatásosabbnak. Vannak azonban kereskedelmi fontosságú, világszerte elterjedt ún. történelmi festőnövények is, ilyen például az indigó és a berzsenyfa. Sok festőnövényről már a tudományos latin nevük is árulkodik, ugyanis a fajnevükben szereplő „tinctoria” kifejezés jelentése: festő.

Az ágyás a három fő kinyerhető alapszín (vörös, kék, sárga) szerint osztott, az osztás határain tégla ösvényeken lehetőség van közelebbről is megvizsgálni a növényeket. Az ágyás közepén a sárgás árnyalatokat kölcsönző nyírfa áll őrt.

A vörösek közül az éppen virágzó festőbuzér (Rubia tinctoria) a legfontosabb vörösre színező történelmi festőnövény. Narancsvörös, húsos, hengeres gyökere adja a festéshez használt élénkvörös alizarint, melyet Mezopotámiában négyezer évvel ezelőtt már használtak.

A kék festéket adó növények közül a legelterjedtebb a szintén most virágzó dél-ázsiai indigócserje (Indigofera tinctoria), mely hosszú évszázadok óta, világszerte ismert kereskedelmi termék. Festőanyaga, az indigotin, nem kész állapotban van a növényekben. A szár és a levelek sárgászöld leve csak erjesztés és oxidáció révén válik kékké.
A sárga színt sokféle helyi növényből állították elő. Az Eurázsiában őshonos festő pipitér (Anthemis tinctoria) és az amerikai származású kerti bársonyvirág virágaiból sárgás és zöldes árnyalatú színezékek nyerhetők.

Körömvirág (Calendula officinalis)
Körömvirág (Calendula officinalis)
Festőbuzer (Rubia tinctoria)
Festőbuzér (Rubia tinctoria)

 

bool(false)