Sok szempontból a magok képezik a növényi élet alapját, hiszen lehetővé teszik a növények terjedését, csírázását és megtelepedését. Emiatt a növényfajok és növényközösségek vizsgálatához nagyon fontos támpontot adnak a magökológiai ismeretek. Az ÖBI Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport a magok ökológiai szerepét vizsgálja. Vizsgálataikban a talajmagbankot mint a talajban levő rejtett diverzitást, valamint a magok terjedésének folyamatait kutatják. Eredményeiket olyan konkrét természetvédelmi problémák megoldásaira is felhasználják, mint például természetes élőhelyek helyreállítása vagy az inváziós fajok elleni védekezés.
Magbank: rejtett diverzitás a talajban
A magbank a talajban található életképes magok összességét jelenti. Ez a szemünk elől rejtett, földalatti „raktárkészlet” biztosítja azt, hogy a gyepekben, erdőkben, vizes élőhelyeken a növények a számukra leginkább megfelelő időpontban tudjanak csírázni. Például az alföldi szikes gyepekben a változó vízállapot és a talaj nagy sótartalma miatt nagy sűrűségű a talajmagbank (több tízezer mag négyzetméterenként), melynek segítségével a növények képesek átvészelni a kedvezőtlen időszakokat. Vannak magok, amelyek évtizedekig is képesek csírázni. A legidősebb ismert életképes mag, egy szibériai habszegfű magja, több tízezer év után is megőrizte csíraképességét. A magbank ökológiai jelentősége óriási, és megismerése jelentős segítség a természetvédelmi kezelések tervezésénél. A magbank egyrészt képes megőrizni a múltbeli növényzet egy részét még olyan területeken is, ahol az egykori természetes növényzet már eltűnt vagy megváltozott. Ilyenkor megfelelő természetvédelmi kezelésekkel segíthetjük, hogy a magbank fajai újra benépesítsék a területet. Más esetben a magbank arra figyelmeztet, hogy nem megfelelő kezelés esetén gyomosodásra számíthatunk.
Magterjedés: a növények világ körüli útja
A hajtásos növények többsége számára a magok biztosítják a terjedés lehetőségét. Számos növényfaj szeretne biztosra menni, ezért olyan stratégiákat fejlesztettek ki az evolúció során, amelyekkel különböző állatokat használnak „közlekedési eszközként”. Ezek a magok és termések horgokkal, tüskékkel, szálkákkal vagy ragadós felület segítségével hosszú időn át képesek megtapadni az állatok szőrén, így igen nagy távolságokat is megtehetnek. Ezek a potyautasok sokszor tapadnak cipőnkre, ruházatunkra is. Ezt a jelenséget kirándulás, séta vagy szabadtéri sportolás után sokszor saját ruházatunkon is megfigyelhetjük. Fontos különbség az ember és az állati terjesztő vektorok ökológiai szerepében, hogy az ember egymástól merőben különböző élőhelyek között mozog, például egy zsúfolt nagyvárosból eljuthat egy messzi, akár másik kontinensen fekvő természetvédelmi területre is. A globális népességnövekedés és az egyre nagyobb léptékű mobilitás miatt az emberek nagy számban és nagy távolságban terjeszthetnek magokat a ruházatukon.
A kutatócsoport különösen az ember segítségével terjedő potyautasokra kíváncsi. Kimutatták, hogy mindennapi életünk olyan mozzanataival, mint hogy hova megyünk, milyen ruhát viselünk vagy épp milyen hőfokon mossuk és hol teregetjük a ruháinkat, jelentősen befolyásoljuk a növények elterjedését és csíraképességét.
Magok és természetvédelem
A kutatások legfőbb célja, hogy a magökológiai ismeretek hozzájáruljanak a természetvédelemhez. A magok jellemzőinek, csíraképességének ismerete alapvető fontosságú ahhoz, hogy olyan őshonos fajokból álló magkeverékeket lehessen összeállítani, amelyek az adott tájban és termőhelyi viszonyok között a legmegfelelőbbek. Számos kísérletben vizsgálják, milyen fajösszetételű és milyen mennyiségű magkeverék vetése a leghatékonyabb a kívánt természetvédelmi cél elérése érdekében. Kifejlesztettek egy új módszert, a kolonizációs ablakok létrehozását, melynek során magvetéssel kis biodiverzitási gócpontokat tudnak létrehozni a gyepekben, amelyekből a vetett fajok az idő során hatékonyan képesek kiterjedni. A módszert már több esetben is sikeresen használták a hortobágyi kunhalmok természetvédelmi célú gyepesítése során.
- Itt a tavasz: magbankmintavétel szikeseken
- Szikes gyepek magbankja
- A magbank szerepe a gyepregenerációban a klímaváltozás tükrében
- Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post‐restoration management in sown grasslands
- Laundry washing increases dispersal efficiency of cloth-dispersed propagules
- Magvetéses gyeprekonstrukció: Mikor, hogyan, mit vessünk?
- Establishment gaps in species-poor grasslands: artificial biodiversity hotspots to support the colonization of target species
- Halmokat gyepesítettünk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival
- Cultural heritage and biodiversity conservation – plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds
