Hangák

A Rendszertani gyűjtemény szélső, kis ágyásában még szépen nyílnak a hangák. Az erikafélék (Ericaceae) családjába tartozó, télálló cserjék – a rododendronok, azáleák, fajdbogyók, áfonyák – az üde, párás éghajlatot és a savanyú talajt kedvelik, ezért olyan divatosak például Angliában,
ahol az úgynevezett hangakertek szinte kizárólag alacsonyabb erikafélék szőnyegszerű bokraival vannak beültetve. Kertünkben azonban nem érzik
jól magukat, kivéve a hússzínű hangát (Erica carnea) és hibridjét (E. x darleyensis), mely mésztűrő növény. Alacsony, kúszószárú, terpedt ágú
cserje, tűszerű levelei négyes örvökben állnak. Kora tavasszal nyílik, s a ráhulló hó sem károsítja látványos fürtvirágzatba tömörülő apró virágait. Európa hegyvidékein, különösen mészkő vonulatokon fordul elő, 2700 méteres magasságig, fenyvesek aljnövényzetében és sziklás, havasi gyepekben.