A közönséges diót mindenki ismeri, de vannak különleges diófélék is! A festődió vagy tobozdió (Platycarya strobylacea) leveleit megdörzsölve illata árulkodó, de termése nem emlékeztet a dióra. Sötét vörösesbarnára érő 3-5 cm hosszú, fenyőtobozra emlékeztető terméságazatában, szúrós murvalevelek tövében lapított, tojásdad, kétszárnyú diócskák fejlődnek. Őshazája Kelet-Ázsia. Kínában kérgéből és terméséből fekete és sötétbarna textilfestéket nyernek, melyet halászhálók festésére is használnak, mert állítólag meghosszabbítja élettartamukat. Leveleiből ínséges időben főzeléket főznek. Vele szemben, a patak partján kaukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia) füzérbe rendeződő terméseit figyelhetjük meg. A borsószem nagyságú, 4 rekeszű diócskák külső burkán két kerekded, átellenben álló „szárny” fejlődik, melynek fontos szerepe van az érett termések terjedésében, mert vízfelszínre hullva vitorlás csónakként mozognak. Nemzetségneve is erre utal: pteron görögül szárnyat, karya diót jelent. Nyugat-Ázsiai folyók mentén, ártereken őshonos, hatalmas termetű fa.
A hónap érdekességeit bemutató sétalap letölthető innen:
