1. Főoldal
  2. //
  3. A Kert
  4. //
  5. Évelő és sziklakerti gyűjtemény

Évelő és sziklakerti gyűjtemény

Rövid története

A sziklakerti gyűjtemény kialakítása 1955-től indult el – egyelőre az üvegház előtti szaporítótelepen. A régi – grófi időkben készült – tájképi sziklakert felújítása a Sziklás-tó meredek domboldalain csak terv maradt, mert a rendbehozatal túlságosan költségesnek bizonyult. Ezért később többévi munkával új, kisebb sziklakert épült a kert fiatalabb részében. 1969 őszén kezdődtek el az alapozó földmunkák, és az öntözővíz-hálózattal is ellátott, növényföldrajzi elvek szerint berendezett sziklakert első részét 1973 tavaszán sikerült beültetni. Közben elkészültek az árnyéki-félárnyéki évelőágyak, bővült a gyűjtemény minden egysége. 2002-től folyamatosan megújult néhány árnyéki ágyás, köztük egy több mint 150 árnyékliliom- (Hosta) fajt és fajtát bemutató rész is. A jelenleg folyó üvegház-újjáépítésekkel egy időben az előttük elterülő nevelőágyak is átalakulnak majd.

Felépítése

Az évelő-, sziklakerti és hagymásgyűjtemény a kert különböző részein fekszik. Van európai növényföldrajzi elrendezésű sziklakert, és árnyékiévelő-gyűjtemény is. A növényanyag egy része nem nyilvános (pl. a hagymás-, a pozsgás- és a nősziromgyűjtemény), ezeket az elkerített területen csak kutatók látogathatják. Különösen sok fajjal és fajtával képviselteti magát a gyűjteményben a liliomfélék (Liliaceae), a nősziromfélék (Iridaceae), a kőtörőfűfélék (Saxifragaceae), a varjúhájfélék (Crassulaceae), a boglárkafélék (Ranunculaceae), a keresztesvirágúak (Cruciferae), a harangvirágfélék (Campanulaceae), a fészekvirágzatúak (Compositae) és a kankalinfélék (Primulaceae) családja. Az egyszerre virágzók közül kiemelkedik a magas szakállas nőszirmok (Iris barbata elatior) több mint 150 fajtát számláló és a kopaszgerebcsin- (Aster novi-belgii) hibridek 100 fajtából álló csoportja bámulatos virágpompájával. Közel 3100 féle növényt foglal magában a sziklakerti gyűjtemény a világ összes mérsékelt övi tájáról. Ezek jobbára sziklalakó és gyepi növények, azonban számos erdei faj is megtalálható itt. Felerészben Európa, harmadrészben Ázsia, nyolcadrészben pedig az amerikai, az afrikai és az ausztrál kontinensek növényzetéből kerülnek ki. A fajok zöme botanikus kertekben nevelt növények magvaiból, kisebb része – mintegy tizede – pedig eredeti termőhelyről gyűjtött magból vagy növényből származik. Ezek az arány- és fajszámok kis mértékben ugyan, de évről évre változnak.

Egy év eseményei az évelőgyűjteményben

Február

Fekete hunyor, magyar kikerics, pompás hóvirág.

Március végétől április közepéig

Kora tavaszi évelők és hagymások tömeges nyílása a ligetben, a szigeteken és a patak mentén (téltemető, hóvirág, tőzike, csillagvirágok, gyöngyikék, szellőrózsák, tüdőfű, szélfű, galambvirág, keltikék, hunyorok). Kankalinok és kökörcsinek a sziklakerti és évelőgyűjteményben (és egyéb korai virágzású évelők: a korai íriszek és más hagymás fajok, hunyorok, hóvirágok, bőrlevél, daravirág).

Április végétől június közepéig

Az üvegházak melletti évelő ágyásokban és a sziklakertben található növények virágzási csúcsa (tavaszi lednek, pázsitszegfű, zergevirág, ternye, pázsitviola, gyöngyvirág, gólyaorrok és gémorrok, nőszirmok).

Június közepétől szeptember végéig

A nyáron virágzó évelők (sisakvirágok, harangvirágok, imolák, tárnicsok, szegfűfajok, sárkányfüvek és zsályák, varjúhájak és veronikák) tömeges nyílása az üvegházak melletti évelő ágyásokban és a sziklakertben.

Szeptember közepétől október közepéig

Kopaszgerebcsin- (Aster novi-belgii) fajták virágzása a rendszertani gyűjteményben. Őszi kikericsek a kertben, őszi begónia (Begonia grandis ssp. evansiana), tarackoló kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides) és kései margitvirág (Leucanthemella serotina).