Bisset-botnád (Phyllostachys bissetii)

A térkép mögött a Bisset-botnád (Phyllostachys bissetii) dús örökzöld lombja zöldell egész télen. A közhiedelemmel ellentétben a pázsitfűfélékhez tartozó bambuszokhoz nem csak trópusi növények tartoznak, jónéhány fajuk fagytűrő. Ezek közé tartozik a Bisset-botnád is. Jól elviseli a 30-35 °C-os hideget is, s nagy havazásban a hó, jég súlyától elfekszik ugyan, de ívelt, erős, rugalmas szárának köszönhetően, törés nélkül ismét kiegyenesedik. Föld alatti gyöktörzsével terjed, ehető rügyei június első felében jelennek meg a talaj felszínén. A 7 méteres magasságot is elérő szára a későbbiekben már nem vastagszik, csak szilárdsága nő. Délnyugat-Kínában honos növény, dísznövénynek ültetik és hazájában szerszámnyelet készítenek az idős példányok 4 cm-es átmérőt is elérő szárából. Nevét David Bisset után kapta, aki 1924-57 között az USA Növénykísérleti Állomásának főfelügyelője volt a Georgia beli Savannah-ban.

Virginiai boróka (Juniperus virginiana)

A “Kastély” (1940-es években épült udvarház) előtt karcsú koronájával, vörösbarna, csíkokban hámló kérgével tűnik fel a virginiai boróka (Juniperus virginiana). Észak-Amerika keleti partvidékén honos fenyőféle. Fiatalkori szúrós tűlevelei és időskori apró pikkelylevelei egyidőben láthatók az ágakon. Hamvas liláskék tobozbogyóinak illóolaja rovarűző, friss leveleit pattanások kezelésére használják. Illatos bíborlila fája nagyon jól faragható, kiváló minőségű ceruzát készítenek belőle.

Üvegházak

Nagy hidegben különösen jól esik ellátogatni a melegégövi növényekhez, az üvegházak a szokásos időben tartanak nyitva. A Pálmaházban a trópusi növények (pálmák, kontyvirágfélék, gyömbérfélék, banán, papaja, stb.) igényeihez alkalmazkodva 22-26 °C van. Az Orchideaházban fán élő orchideák, broméliák, begóniák vannak és szubtrópusokon honos golgotavirágok futnak az állványokra. Itt „csak” 18-22 °C szükséges a téli időszakban. A növények is megfázhatnak! Kérjük, az ajtókat csukják be maguk után!

Atlasz-cédrus (Cedrus atlantica ’Glauca’)

A Vigyázó Sándor emlékkő mögött fiatal Atlasz-cédrus kékellő lombú fajtája (Cedrus atlantica ’Glauca’) hívja fel magára a figyelmet. Az észak-afrikai Atlasz hegységben őshonos növény. Ezüstösen hamvas, szürkéskék tűlevelei a hosszú hajtásokon egyesével, a rövidhajtásokon örvszerű csomókban állnak. Hosszú életű, 1000 évet is megélő fa, de nálunk a nagy fagyokat gyakran megsínyli, s ez visszaveti a fejlődésben.

Közönséges borostyán (Hedera helix)

A közönséges borostyán (Hedera helix) különc növény, ősszel kezd virágozni s csak tavaszra érnek be a fekete bogyótermések. Bőrnemű, fényes, örökzöld levelei 3-5 karéjúak, de az idősebb példányok már virágzó hajtásain épek, tojásdad alakúak. Léggyökerekkel kapaszkodó, fás szárú kúszónövény, mely ugyan nem élősködő (tehát nem szívogat vizet vagy tápanyagot a gazdanövénytől), csak támasztékot keres, de lombjával beárnyékolja a támasztékul szolgáló fát. Fontos gyógynövény, drogja görcsoldó, nyákoldó és nyugtató hatású, szamárköhögés, hörghurut kezelésére, idegfájdalmak és fogfájás csillapítására alkalmazzák.

Tiszafa (Taxus baccata)

A tiszafa (Taxus baccata) hosszú életű, nagyon lassú növekedésű fa. Toboza nincs, hanem hegyes csúcsú, feketés barna magját egy kehely alakú, felül nyitott élénkvörös, húsos magköpeny védi. Kelet-Európa kivételével egész Európában, s a Kaukázusban is előfordul, de nem gyakori, hegyvidéki, alhavasi faj. Nálunk a Bükkben és a Bakonyban sziklai bükkösök, karszterdők ritka jégkori maradványfája. Gyakran ültetik parkokba, kastélykertekbe. Magja és lombja erősen mérgező. Érdekes viszont, hogy élénkpiros magköpenye a madarak kedvelt csemegéje.

Babérmeggy (Prunus laurocerasus)

Lombhullás után a téli, hóborította kertben nagyobb figyelmet kapnak az örökzöldek. Hazánk éghajlata nem kedvez ugyan a lomblevelű örökzöldeknek, néhány nálunk is nevelhető. Legnépszerűbb közülük a balkáni babérmeggy (Prunus laurocerasus) mely a Rózsakert közepén és többfele a kertben, fénylő zöld levélszínével tűnik fel. Örökzöld, bőrnemű levelei és fürtben nyíló, illatos virága miatt népszerű díszcserje. Csonthéjas termése gömbölyded, sötétvörös vagy fekete. A Balkán-félsziget keleti részétől a Kaukázusig, világos tölgyerdők aljnövényzetében, sziklás lejtőkön, cserjésekben őshonos, de Nyugat-Európában is többfele meghonosodott. Meleg- és nedvességigényes növény. Jóllehet neve a nem rokon fűszer babérhoz való hasonlóságát tükrözi, de a babérmeggy MÉRGEZŐ! Levele és magja változó mennyiségben amigdalin (cianoglikozid) nevű vegyületet tartalmaz, mely kis mennyiségben hányást, szédülést, légszomjat, látászavarokat okoz, súlyos esetekben rángógörcs, eszméletvesztés és légzésbénulás léphet fel.

Berkenyeház

Sétánkat kezdhetjük a Berkenyeházban, 2022-től ugyanis télen is nyitva tart a kiállítás. Látogatóközpontunkban megismerkedhetnek a botanikus kertek szerepével, betekinthetnek a Magbank rejtelmeibe. A kiállítás rávilágít a biológiai sokféleség szerepére életünkben és megőrzésének jelentőségére. Felnőttek és gyereket egyaránt találnak itt érdekességeket.

Cukorjuhar

A kastély mellett csodálatos, sárga és vörös színekben pompázik a cukorjuhar (Acer saccharum). E magasra növő, terebélyes koronájú fa Észak-Amerika keleti részén őshonos. Jellegzetes, hegyes karéjú leveleit Kanada címeréből jól ismerhetjük. Hazájában koratavasszal, a fatörzs megcsapolásával nyert, magas cukortartalmú nedvét frissen is fogyasztják, besűrítésével juharszirupot állítanak elő. Magvai áztatás, főzés vagy pirítás után ehetők, belső kérgéből az indiánok valamikor lisztet készítettek. Kemény, nehéz fája különböző burkoló anyagok (padló, görkorcsolya- és fallabda-pályák, tánctermek) és a bútorgyártás fontos alapanyaga

Őszirózsák

A Sziklakerti és évelőgyűjteményt ősz közepén a kopasz őszirózsák (Aster novi-belgii) számtalan szebbnél szebb fajtája díszíti. A több mint 80 kertészeti fajta a fehér, rózsaszín, lila, kék, bíbor minden árnyalatában, teljes pompájában virít. A vad faj Észak-Amerika keleti, atlantikus részén őshonos, nedves réteken, óceánközeli mocsarakban fordul elő. Tudományos nevét New York régebbi elnevezéséről („New Belgium”) kapta. Ma már számtalan szebbnél szebb fajtáját nemesítették ki. A Rendszertani és a Sziklakerti gyűjteményben is bőven látunk belőlük

Szárnyas kecskerágó

A legszebb őszi cserjék egyike a szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus), mert nem csak rózsásvörösre színeződő levelei feltűnőek, hanem kecses, vékony ágain himbálózó színes termései is. Kelet-Szibéria, Északkelet-Kína, Korea és Japán az őshazája, cserjésekben, ligeterdőkben él. Két méternél nem nő nagyobbra, jellegzetes, vízszintes, legyezőszerűen elágazó, paraléces hajtásairól könnyen felismerhető. Termése négy rekeszű, rózsáspiros tok (“papsapka”), melyből beérve, felpattanva, rövid nyélen csüngve bukkannak ki a narancsvörös magköpennyel burkolt magok. Őszi lombszíne fokozza a pompás látványt.

Pázsitfűfélék

A pázsitfűfélék (Graminae) hatalmas, több mint 10 000 fajt számláló növénycsalád. Közéjük tartoznak az emberiség számára létfontosságú gabonák is. Néhány hazai és fagytűrő külhoni képviselői gyűjteményünkben négy ágyásban kapott helyet. A közönséges virágnád (Miscanthus sinensis) Japán és Kína napsütötte hegyi lejtőin honos, hatalmas csomókat formázó, gyöktörzses évelő fű. Számtalan kerti fajtája közül legmutatósabb a keresztcsíkos levelű ’Zebrinus’ nevű fajta. Mellette messzire magaslik társai fölé a tollfű (Saccharum ravennae). Robosztus, merev, felálló szárai elérhetik a 3-5 métert is! A Földközi-tenger mellékén, Nyugat- és Közép-Ázsiában honos évelő fű, a cukornád rokona. Nagy térigényű, de mivel laza talajon, napos fekvésben szépen tenyészik és jó télálló, dekoratív kerti díszfű.

Természetművészeti Nyitott Műhely

Kertünkben több helyen különleges alkotások hívogatják a látogatókat. Öt szobrászhallgató a Nemzeti Botanikus Kertet inspirációként, valamint alkotó- és kiállítótérként is használva, művével reflektált a pusztuló természet újrafelfedezése, megóvása és a természeti világ iránti felelősség aktuális témáira. A fiatal szobrászok egyedülálló kiállítása a Természetművészeti Nyitott Műhely keretében, Intézetünk és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködésében valósult meg.

Szentpéteri Zsuzsanna: Örvénylő rezdülés 
„Munkámat a természetben fellelhető, rendkívül változatos szerkezetű pókhálók közül a zugpókok (Agelenidae család) tölcsér alakú csapdája inspirálta, melynek emberi léptékű formai részlete ehhez a helyszínhez különösen jól adaptálható volt.”

LEITERT Vivien: A lombhullás testbeszéde
“Munkámat Korpa Tamás új kötetének egyik, Havrania skala (770m) című verse inspirálta. A két fő motívum, ami megfogott, az az, hogy a lombhullásnak testbeszéde van, ill. hogy a levelek felveszik a felejtés testhelyzetét. Fontosnak tartottam, hogy valami olyat adjak vissza, amit a kert termelt ki, így esett a választásom a bambuszra. Az anyagból vágott szeleteket drótokkal illesztve tettem mozaikozott tölgyfalevél formákká, melyeken napszakonként másképp tud megtapadni a fény. Néhol felcsillan, néhol eltűnik, ahogyan a lombhullás elemei is teszik. Ennek a drótból és bambuszból alkotott szövet engedte lehetőségét, hogy mind a három egy helyben lebegő levél különféleképp hajolhasson/domborodhasson/homorodhasson – így kaphattak mind saját történetet.”

 

 

SARFENSTEIN Ditta: Pneumatofora
Emléket szeretnék álítani egy víziónak. Ez az áttetsző fiktív őslelet-együttes csak a képzeletem szüleménye, de talán mégsem hangzik valószerűtlennek az óriási ősciprusbabák egykori létezése.

Golgotavirág

Az Orchideaházban különös virágú futónövényeket csodálhatunk meg. A golgotavirágfélék (Passifloraceae) tipikusan trópusi, szubtrópusi, amerikai származású család, többségük kacsokkal kapaszkodó lián. Legérdekesebbek sugaras szimmetriájú bonyolult szerkezetű virágaik. A virág közepén elhelyezkedő oszlopszerű ivartartó az 5 szirom- és 5 sziromszerű csészelevél fölé emeli a porzókat és a 3 bibéjű termőt. Termésük tok vagy bogyó, a gyümölcsként kedvelt marakuja is egy golgotavirág faj termése. A szagos golgotavirág (Passiflora foetida) mirigyes szőrű leveleinek aromás szagáról kapta nevét, ma már mindenütt meghonosodott a trópusokon. A Fülöp-szigeteken termését és friss hajtását is eszik, Vietnamban a népi gyógyászatban szárított levelének teájával az álmatlanságot, az ótvart és a köhögést kezelik.