Természetes a mesterségesben

A díszkapun át behajtó lovas hintó kopogása a vidéki kastély bejáratáig elhallatszik. Az épület előtt nagy rét terül el, kanyargós kerti utak, csörgedező patak, sima tükrű tavak, dimbek-dombok, ligetek alkotják a tájat, bukolikus a hangulat. Nini, egy vízimalom kerekét hajtja a víz, amott egy barlang… vagy alagút? Mi van odabent? A ligetben egy gótíves épületrom is látszik. Vajon mi volt ez? Miért lett romos? Száz évvel ezelőtt csak a Vigyázó grófi család személyes meghívójával élvezhette volna a vácrátóti kert látványát, ma bárki vendég lehet az egykori főúri kertben. Szárnyára kap minket az idő.

bővebben

Színes séta: miért színesek a virágok, termések, levelek?

A természet sokszínű. Na, de mennyire? Hányféle növényi színanyag létezik? Melyek a leggyakoribb színek, és melyek a legritkábban előfordulók? Miért zöldek a növények, és miért sárgulnak, szürkülnek, színesednek? Látjuk-e a virágok minden színét? Mi a különbség a virágok és a gyümölcsök színében? Miért egészségesek a színes gyümölcsök? Ezekre és még számtalan hasonló kérdésre kaphatnak választ a séta résztvevői, miközben látványos kémiai kísérleteket is kipróbálhatnak növényi eredetű festékek bevonásával.

bővebben

Ami megfűszerezi életünket

A fűszerek világát mindig is áthatotta a misztikum, a titokzatosság és a pénz. Az értékes árucikkekért háborúkat indítottak, birodalmakat igáztak le, milliókat taszítottak rabszolgasorba, de a fűszerek ugyancsak millióknak okoztak örömet, biztosítottak megélhetést, védtek meg betegségektől. A séta résztvevői megismerhetik a főbb íz- és aromaanyag-típusokat, a jó minőségű fűszerek előállításának titkait. Élőben találkozhatnak a hazai vadon élő és termesztett fűszernövényekkel, a mediterrán országok konyhájának ízesítőivel, az üvegházakban tartott melegigényes fajokkal, és egyéb, hazánkban jóformán ismeretlen növényekkel is.

Élet a fákon és az esőerdők mélyén

Meleg, párás levegő, fura növények, szokatlan formák. Idő kell, míg az ember szeme megállapodik, és elkezd alaposabban nézelődni és érdeklődni. Mi az a léggyökér? Miért ágakon nőnek a növények? Miért nem jó az orchideáknak a virágföld? Hogyan és mivel öntözzem a broméliámat? Nos, itt az ideje a kérdésfeltevéseknek! Üvegházi kurátorunk nem csak lenyűgöző érdekességről mesél a trópusi üvegházakban, hanem a különböző típusú egzotikus növények neveléséről és igényeiről is. Sőt, a résztvevők a séta végén elkészíthetik és hazavihetik saját egzotikus szobadíszüket.

A Biblia növényei

Az ókori nagy zsidó uralkodó, a bölcsességéről híres Salamon király sok növényt ismert, a „cédrustól az izsópig”. Botanikus kerti sétánk során mi csak néhány, de annál érdekesebb, ismert és egzotikus bibliai növényt keresünk fel. Olyan kérdéseket is érintünk, hogy például mire használták a füge tejnedvét, miből készült a töviskorona, és mi lehetett a manna. A sétán minden érzékszervünket használjuk: gyönyörködünk a növények szépségében és a kert látványában, tapintunk (a töviseket csak óvatosan!), és szagolunk is, hiszen a mirha és a tömjén illata nem csak az ókori embereket bűvölte el. Sokféle növényi ételről ír a Biblia, az ízleléshez készítsük elő az ízlelőbimbóinkat! Így válnak elevenné a Szentírás szavai: „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” További olvasásra ajánljuk A Biblia növényei című könyvet, mely a jegypénztárban kapható.

Bambusz, a szupersztár

Kevés olyan extra növényt hord hátán a föld, mint a bambusz. Fű, de mégis szívós, mint egy fa, jobban nő, mint egy gomba, és csak egyszer virágzik életében, ám abba bele is pusztul. Botanikus kerti sétánkon e növényeket járjuk körül szabadtéren és a Pálmaházban – a bambuszt, amely sok kínai festőnek egy életre témát adott, amelyből evőpálcát faragnak vagy éppen házat építenek. A kertbarátok arra vonatkozóan is tanácsot kapnak, hogy legyenek a bambuszokkal óvatosak és gyanakvók, és mire sétánk végére érünk, már biztosan mindenki meg tudja majd állapítani a sokféle, érdekes, kézbe vett tárgyakról az evőpálcától a kisszékig, hogy vajon bambuszból készültek-e.

Óriások és törpék

Botanikus kertünk fenyőgyűjteménye segítségével körbeutazzuk a Földet Vácrátóton! A séta során ízelítőt kapunk a fenyőfélék családjának sokféleségéből: boróka, ciprus, cédrus, luc, jegenye vagy netán erdeifenyő? Mi a különbség a különböző, karácsonyfának árult fenyők között? Melyik a legmagasabb és a legidősebb fenyőnk, és melyik fenyőféléből van a legtöbb Vácrátóton? Nézzünk körül a kertben élő állatok szemével is: vajon mi eszi a fenyőmagot? Sétánk során felpattanunk a boszorkányseprűre. Mire? Mi az a boszorkányseprű, más néven bábaseprő? Kik gyűjtenek bábaseprőket? Mindenre választ kaphatunk, ha körülnézünk a vácrátóti bábaseprő-gyűjteményben.

Mi fán terem a banán?

Mindenki ismeri a banánt, az ananászt, a mangót, a kakaót és a kávét. De hányan láttak már a termő növényeket élőben? A séta bevezeti a résztvevőket számos híres és kevésbé ismert trópusi gyümölcs, zöldségféle és fűszernövény világába, miközben megismerhetik az eredeti élőhelyeket, termesztési körülményeiket, valamint ötleteket kaphatnak az otthoni termesztési kísérletezésekhez. A séta résztvevőinek lehetőségük lesz különleges trópusi gyümölcsöket kóstolni, ezen kívül kitűnő receptekkel is kedveskedünk. További olvasásra ajánljuk az Egzotikus piacokon. Botanikai kalauz a trópusi haszonnövényekhez című könyvet, mely a jegypénztárban kapható.

Mintha a természetben járnánk

A klasszicista művészeti irányzatokkal egy időben az európai kertek stílusa is nagy változáson ment keresztül. A barokk kertek szabályosságát és mesterségességét felváltja a természetesség imitálása. A XVIII. században Angliából elindult divat Magyarországon is hamar elterjedt, s új növényeket és formákat hozott a kertekbe, mindmáig hatást gyakorolva kertjeinkre. A Nemzeti Botanikus Kert műemlékként őrzi a tájképi kert jellegzetességeit. A sétát az éppen viruló fák és cserjék (aranycserjék, fűzek, liliomfák, júdásfa, díszbirsek, japáncseresznyék, rózsamályvák, juharok, rózsák, őszi színes fák stb.) látványa és megismerése teszi maradandó élménnyé.

Kína, a kertek anyja

A több ezer éves, gazdag kínai kertkultúra sokáig elzárt és ismeretlen volt az európai emberek előtt. A XIX. század vége felé botanikusok és növényvadászok tevékenysége révén Kelet-Ázsiából új növények százai jelentek meg kontinensünk kertjeiben, és azóta is együtt élünk velük, nélkülük ma már elképzelhetetlenek lennének a hazai kertek. A Nemzeti Botanikus Kert különösen gazdag kínai növényekben: megtalálható itt eperfa és lótusz, liliomfa és bazsarózsa, megannyi dísz- és haszonnövény, melyek között a kelet-ázsiai növények tapasztalt szakértője, a kínai flóra nagy rajongója, a dendrológiai gyűjtemény kurátora kalauzolja a látogatókat.

Tulipánmánia

Ki ne ismerné és szeretné a tulipánokat? De tudjuk-e honnan származnak, és milyen utat futottak be az elmúlt századokban? Ki volt Clusius, és milyen bűnügybe keveredett? Mi a tulipánőrület, és miért ették meg a hollandok a vagyonokat érő tulipánhagymákat? A tulipánok a mesékbe és a művészetbe is bevonultak. Mire az egész kertet bejáró séta végére érünk, a látogatók olyan kérdésekre is választ kapnak a főkertészünktől, hogy mik azok a botanikai tulipánok, hogyan ültessünk tulipánt, és hova nem valók ezek a közönségkedvenc virágok.

bővebben