Séta az Üvegházi gyűjteményben

Trópusi- és pálmaház

Az üvegházba belépve a melegégövi növények gazdag változatosságából kapunk ízelítőt. E növények közül több ismert, míg mások kevésbé. Néhány érdekes fajt kiemelve haladunk végig az üvegház hajóin.

Legyezőbanán (Ravenala madagascariensis)
Őshazája Madagaszkár. 1-4 m-es, hosszú nyelű levelei legyezőszerűen állnak. Jellegzetes alakja miatt kedvelt dísznövény a trópusokon. Megporzását hazájában lemurok (félmajmok) végzik, akik a bőséges nektár miatt keresik fel a virágokat.

Arab kávé (Coffea arabica)
A kávé a tea mellett az egyik legjelentősebb élvezeti cikk. A kávé élénkítő és vizelethajtó hatású, csillapítja az émelygést, erősíti bizonyos fájdalomcsillapítók hatását, egyes szívbetegségek, migrén, asztma kezelésére alkalmazzák, ám fokozott fogyasztása függőséget okozhat. Az ital neve is arab eredetű: "kahwa".

Kroton (Codiaeum variegatum)
Fagymentes, trópusi vidékeken nagyon kedvelt díszcserje, a mérsékeltövi országokban pedig népszerű cserepes növény. Sok változatos szín-összeállítású, levélalakú és méretű fajtája ismert. Dél-Ázsiában zsenge szárait, leveleit zöldségként fogyasztják.

Pompás papagájvirág (Strelitzia reginae)
A virágüzletek egyik legkülönlegesebb, elegáns vágott virága. Dél-Afrikában őshonos növény, de ma már szerte a trópusokon termesztik. Tudományos nevét III. György angol király feleségéről, Charlotte von Mecklenburg-Sterlitz-ről kapta.

Templomfa (Plumeria rubra)
Pompás, illatos virágai miatt az egyik legközkedveltebb díszcserje a trópusokon. Virágát az illatszeripar hasznosítja. A karibi nők hajdísznek használják. Egyes vidékeken az örök élet szimbóluma, ezért gyakran ültetik templomkertekbe.

Papaja (Carica papaya)
Gyógyhatással rendelkező növény, melynek tejnedve egy papain nevű fehérjebontó enzimet tartalmaz. Ezt a kozmetikaiparban arckrémekhez, a gyógyszeriparban emésztést segítő gyógyszer készítésére, égési sebek, bőrbetegségek, bélférgek ellen használják fel.

Csillaggyümölcs (Averrhoa carambola)
Ma már nálunk is kapható, mutatós, semmi mással össze nem téveszthető trópusi gyümölcs. Thaiföldön és Indonéziában gyógyhatása miatt is becsülik, gyümölcsével, virágával és levelével magas vérnyomást, ínygyulladást, reumát és cukorbetegséget kezelnek. Termését réz tisztítására is használják.

Táró (Colocasia esculenta)
Kína ősi kultúrnövénye, már legalább 4-7 ezer éve termesztett gumós növény. Nagy, keményítőtartalmú, burgonyához hasonló, de annál nyálkásabb földalatti gumójáért termesztik. Nyersen nem fogyasztják, mert szúrós kalcium-oxalát tűkristályokat tartalmaz, melyek főzéskor, sütéskor eltűnnek. Megszárított gumóiból lisztet is őrölnek, leveleit pedig élelmiszerek csomagolására használják.

Óriás farkasalma (Aristolochia gigantea)
Felnézve a magasba, virágzás idején egy érdekes futónövényen akad meg a tekintetünk. Hatalmas vöröses csokoládébarna erezetű, szennyesfehér virágai, mint valami fura véreres lebenyek csüngnek alá a magasban futó hajtásról. A dögre emlékeztető illatú, különös virágok magukhoz csalogatják a legyeket és más rovarokat, amelyek bebújnak a csapdává alakult pártacsőbe. A virág mindaddig fogva tartja a rovarokat, míg a beporzást el nem végzik.

Banyánfa (Ficus benghalensis)
A hinduk egyik szent fája, ezért Indiában gyakran ültetik templomkertekbe is. Neve egy szanszkrit szóból ered, mely hindu kereskedőt jelent, akik szívesen megtelepednek áruikkal a forrón tűző nap elől a banyánfák enyhet adó árnyékába.

A növényekről bővebb információ a kihelyezett táblákon olvasható.

Kaktusz- és pozsgásház

Az épületbe a jobb oldali ajtón belépve az Újvilágból származó növényeket figyelhetjük meg. Utunk során áttérünk az Óvilág növényei közé, majd a kört bezárva ismét az Újvilági részen sétálunk. Néhány nemzetséget kiemelve haladunk végig az üvegházon.

Valódi leveles kaktuszok (Peireskia spp.)
Feltevések szerint a kaktuszok ősei lombleveles, tövises cserjék voltak. Erre a valószínűsíthető ősi alapra a Peireskia nemzetség leveles, tövises cserjéi hasonlítanak a leginkább. A szárazodás eredményeként kialakuló nagy félsivatagokon a növényfajok egy része kipusztult, mások pedig alkalmazkodtak a körülmények változásához. Amikor már a pozsgás levelek felülete is túl nagy volt, túl sok vizet párologtatott el, a kaktuszok valamennyi élettevékenységüket a törzsbe helyezték át, abba épültek be zöld színtesteik is. A víztárolás szerepét is a szár vette át, ez alakult pozsgássá.

Fügekaktuszok (Opuntia spp.)
Eleinte a bennszülöttek kínálgatásaira csak kóstolgatták a "tuna" gyümölcseit. A XVI. század végén már európai kolostorkertekben is termesztettek Opuntia-t. Bíbortetű-tenyésztés céljából is telepítették: a tetvek testének vörös festékanyaga nagyon drága szer volt.
Az O. ficus-indica mexikói eredetű faj. Tápanyagban gazdag, lédús termése kedvelt gyümölcs. A terméshúst nyersen kikanalazzák a héjból, vagy dzsemet készítenek belőle. Alkoholos italok és gyógykészítmények alapanyaga is.

Hordókaktuszok (Ferocactus spp., Echinocactus spp.)
A Ferocactusok 2-4 méteres példányai főleg Mexikóban a sivatagi vándorok életmentő "vizeshordói". A F. wislizenii édeskés-savanykás húsát cukorsziruppal kandírozzák. Testfelszínükre nyáron és ősszel cukros váladékot választanak ki, ezzel csalogatják a megporzást végző rovarokat. Az Echinocactus grusonii példányait szokták anyósszéknek, vagy anyósfotelnek is nevezni.

Elefántlábak (Nolina spp., Beacarnea spp.)
A yukkák közeli rokonai. Több fajukat is sokrétűen hasznosították az indiánok. Leveléből kosarat, szőnyeget fontak, fiatal, húsos szárából ételt készítettek.
Az örökzöld buzogányfa (N. recurvata) bekéredzkedett a szobánkba is: DK-Mexikóból származó, fagyérzékeny faj. Palack alakú, vízraktározásra alkalmas, duzzadt törzsével, szökőkút-szerűen leomló, hosszú, vékony leveleivel bizarr látványt nyújtó, egyre népszerűbb, divatos dísznövény.

Aloék (Aloe spp.)
A több mint 360 ismert aloé fajból kettő különös jelentőségre tett szert: a tövises aloé (A. ferox) és az orvosi aloé (A. vera), melyek leveleiből kicsorgó, besűrűsített, sárgás kocsonyás anyagot nagyon sokrétűen használják a gyógyászatban és a kozmetikaiparban.

Pozsgás kutyatejek (Euphorbia spp.)
Az Euphorbia nemzetségnév II. Juba, a mai Marokkó egykori királyát gyógyító udvari orvosnak, a görög természettudósnak, Euphorbusnak nevét viseli. A király jól táplált orvosáról nevezte el az Atlasz-hegységben honos pufók kinézetű pozsgás növények valamelyikét, melyet az udvari orvos feltehetően gyógykezelésre alkalmazott.

Gumólábfák (Pachypodium spp.)
Madagaszkár északi részéről származnak, illetve Dél-Afrikában is honosak. A hegylakó damarák nyílmérge a P. lealii gumójából készül. A namaquaföldi "félember" (Pachypodium namaquanum) nevét onnan kapta, hogy távolról nézve mintha szikár emberalak rajzolódna ki félig a köves domboldalból.

Sárkányfák (Dracena spp.)
Régebben az agávé-félék családjába sorolták őket, több népszerű szobanövény is van köztük. Leghírhedtebb képviselőjük a Kanári-szigeteken élő kanári-sárkányfa (D. draco). Az ún. "kanári-szigeti sárkányvér" e növény terméke, mely voltaképpen vörös színű gumigyanta, amely a megcsapolt törzsből csurog ki. Régebben gyógyszerként használták, jelenleg főként lakkokat, fényező anyagokat készítenek belőle.

Fácánlevelűek (Sansevieria spp.)
A szobanövények "fakírjai", ugyanis lakásban rendkívül igénytelenek, a téli fűtést és a kiszáradást is jól tűrik. A szobai szanzeviéria (S. trifasciata) népszerűségét az is jelzi, hogy több magyar elnevezése terjedt el: tigrislevél, anyósnyelv, fácánlevél, kígyónövény. A hosszú levelű fajokból nyert szanzevéria-rost nagy szakítószilárdságú, nagyon értékes anyag, főleg kötélfonásra, íjhúr készítésre használják, sőt néhol papírt is készítenek belőle. Virágzás idején cukros nedvet választanak ki, főként esti órákban illatoznak, amely elárulja, hogy megporzásukat éjszakai rovarok végzik.

Ördögcsáklyák (Uncarina spp.)
Madagaszkárról származó, attraktív megjelenésű nemzetség. Több fajukat csak a '90-es években írták le. A leveleket, hajtásokat és a termést is kellemetlen szagú, nehezen lemosható, ragacsos anyag borít, mindemellett termésüket sugárirányban fejlődő, kampóban, vagy szigonyszerű horgokban végződő nyúlványok jellemzik. A szokatlan alakú virágot csak megfelelő szájszervvel rendelkező rovarok képesek porozni.

Tormafák (Moringa spp.)
Az eredetileg India vidékéről származó tormafa néven ismert M. oleifera levél- és kéregkivonata antibiotikus hatású. Gyökere a curry egyik alapanyaga. Magvaiból behen-olajat nyernek, amely nem avasodik, ezért az étkezési olajtól a szappanon és kenőcsökön át sokféle célra felhasználható. Legújabb kutatások szerint magvaiban olyan anyagok is vannak, amelyek helyettesíthetik az ivóvíz tisztítására használt drága vegyszereket.

Agavék (Agave spp.)
Népszerű, sokrétűen hasznosított növények. Őshazájuk Mexikó. A szizál agave (A. sisalana) leveleiből 1m hosszú rostokat nyernek, melyből régebben főként hajókötelet, hálót készítettek. Több Agave-faj nedve cukrot tartalmaz, melyből alkoholos italok készülnek: a Pulque, Tlachique, a Tequila és a Mescal.

Pálmaliliomok (Yucca spp.)
Az agávéfélék (Agaveaceae) családjába tartoznak, annak egy Közép-Amerikában honos nemzetsége. Nevüket a pálmákra emlékeztető levélüstökük és liliomra hasonlító fehéres virágaik után kapták. A "jukkapálma" név viszont botanikailag helytelen, mivel nem állnak rokonságban a valódi pálmákkal.

Henekenek (Furcraea spp.)
Az agávékkal rokon nemzetség. Fajai közül Közép-Amerikában és Kolumbiában mint értékes rostnövényt termesztik a F. foetida-t. Rostjaiból nyerik az ún. mauritius-kendert, amelyet a 1,5-2,5 m hosszúságot is elérő levelekből készítenek. A rostok levélből való leválasztása után azokat mossák, szárítják és már forgalomba is hozható. Kötelek mellett elsősorban vásznakat készítenek belőle.

Vászonliliomok (Phormium spp.)
Gazdasági szempontból igen nagy jelentőségű a mindössze 2 fajból álló Phormium nemzetség egyik képviselője, az új-zélandi kender vagy vászonliliom (P. tenax). A 3 m-re is megnövő, 5-12 cm széles lomblevelei rendkívül szívós és erős háncsrostokat tartalmaznak, ezért kiváló minőségű hajóköteleket, hálókat, vitorlavásznat és egyéb durva vászonféleségeket lehet belőlük előállítani. Anyagukat a tengervíz sem támadja meg.

A növényekről bővebb információ a kihelyezett táblákon olvasható.