Földrajzi helyzet

Vácrátót az Alföld egyik északi kiöblösödésében, a Veresegyházi-medence és a Gödi-lapály találkozásánál fekszik, 100-200 m tengerszint feletti magasságban. Az enyhén hullámos felszínt ma homokpusztákkal, nedves rétekkel váltakozó szántóföldi táblák, kiskertek, nadrágszíj parcellák, s ültetett akác és fenyőerdők tagolják.
A felszínt nagyrészt folyami eredetű, a jégkorszak idején a Duna és más vízfolyások által ideszállított erősen meszes homok borítja. A homok mellett előforduló rozsdabarna erdőtalaj valamikori erdők jelenlétére utal.

A terület a Börzsöny és a Dunazug- hegység esőárnyékában fekszik, így az évi csapadék mennyisége (kb. 250 - 400 mm) az Alföld szárazabb területeivel azonos. Mint más homokvidékeken, itt is nagy a nappali-éjjeli hőingadozás. Gyakran jelentkezik súlyos aszály. A kerten átfutó, Dunába torkolló Sződ-Rákos-patak völgye fagyzugos, sokszor megáll itt a köd, gyakoriak a kései és korai fagyok és az igen erős téli lehűlés után a hófoltok és a tavak jégpáncélja csak lassan olvad el.

A kert mai területének túlnyomó részét kétszáz évvel ezelőtt homokpuszta gyepek, valamint a Sződ-Rákos patak mentén, gazdag cserjeszintű keményfa ligeterdők foglalhatták el.

A homokpusztagyepek jellemző növényei a tömeges csenkesz fajok (Festuca) mellett, például: a kék szamárkenyér (Echinops ritro ssp. ruthenicus), a báránypirosító (Alkanna tinctoria), a pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana), a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), a kései szegfű (Dianthus serotinus), a homoki imola (Centaurea arenaria), a homoki kikerics (Colchicum arenarium), a homoki nőszirom (Iris arenaria), a homokviola (Syrenia cana) stb.

A tölgy-kőris-szil ligeterdők fő fafajainak, a kocsányos tölgynek (Quercus robur), a vénic szilnek (Ulmus laevis), és a magyar kőrisnek (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) idős példányai ma is fellelhetők a kert patak menti, valószínűleg természetes előfordulású, ligeterdő foltjában.

Az eredeti növénytársulások maradványait ma már csak a környékbeli természetvédelmi területek őrzik (Sződ és Sződliget környéki ligeterdők és rétek, Fóti Somlyó, a Tece-patak menti láprétek és homokpuszta gyepek stb.).

Sajnos e földrajzi körülmények nem igazán kedveznek egy egész évben dúsan zöldellő növényzet kialakításának. Sok növényfaj, a savanyú talajt kedvelő rododendronok, sok örökzöld és fenyőféle, vagy a bőséges monszunesőkhöz szokott távol-keleti növények nem nevelhetők sikerrel a kertben. Mindezek ellenére a vácrátóti botanikus kert hazánk messze a leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye, mivel a közel két évszázados kertben a növényzet és tórendszer hatására kialakult kedvező mikroklíma igen sokféle igényű növénynek teremt kedvező életfeltételeket.

Kis Tece Természetvédelmi Terület
Kis Tece Természetvédelmi Terület
Magyar csenkesz (Festuca vaginata)
Magyar csenkesz (Festuca vaginata)
Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica)
Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica)

Nyitvatartás

Április 1. - október 31. Hétfő-Vasárnap: 8:00-18:00

Üvegházak és "Túl nagy lábon élünk" kiállítás: JELENLEG BIZTONSÁGI ÓVINTÉZKEDÉS MIATT ZÁRVA!!!

November 1. - március 15. 8:00-17:00
Március 16. - március 31. 8:00-16:00

Nemzeti Botanikus Kert

Ökológiai Kutatóközpont
Ökológiai és Botanikai Intézet

2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.
06 28 360 122
botanikuskert [at] okologia.mta.hu
https://www.facebook.com/nemzetibotanikuskert

Startup Growth Lite is a free theme, contributed to the Drupal Community by More than Themes.