Környezeti krízis

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Közös léghajónk – a Föld – egyensúlya veszélyben van. Az emberiség lélekszámának gyarapodása, az iparosodás és a fogyasztás növekedése egyre nagyobb terhet ró bolygónkra. A sokféleség, vagyis a biodiverzitás csökkenésével sérül az ökológiai háló, ami a Földet egyensúlyban tartja, számunkra pedig biztosítja az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Félő, hogyha nem változtatunk életmódunkon, a léghajó kibillen egyensúlyából, és lezuhan, vagy utasai nélkül száll tovább.

Az élővilág és az emberi életminőség

2001 és 2005 között több, mint 2000 szakember részvételével készült el a Millenniumi Ökoszisztéma Becslés. Az elmúlt és a következő 50 év távlatában vizsgálták meg, hogy az emberi tevékenység hatására hogyan változtak meg az élő rendszerek, az ökoszisztémák, és ezektől hogyan függ az ember életminősége. Ugyanakkor tudományos alapú cselekvési tervet is készítettek az ökoszisztémák megőrzése és fenntartható használata és az emberi igények hosszú távú kielégítése céljából.

Legfontosabb megállapításai:

  1. Az utóbbi 50 évben a földi élet sokfélesége soha nem látott mértékben, részben visszafordíthatatlanul csökkent az emberiség növekvő igényeinek kielégítése miatt.
  2. Az ökoszisztémák átalakítása az életminőség javulását és a gazdaság fejlődését eredményezte, de egyes ökoszisztéma szolgáltatások leromlása megnövelte a kiszámíthatatlan folyamatok és a szegénység elterjedésének valószínűségét bizonyos csoportokban.
  3. Az ökoszisztémák degradációja a következő 50 évben folytatódhat.
  4. A leromlás visszafordítása és a növekedő igények kielégítése egyes MEA forgatókönyvek mentén elképzelhető, ez azonban jelentős kormányzási, szervezeti és gyakorlati változtatást igényel, ami jelenleg nem látható.

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom területegységekben becsli, hogy életmódunk mekkora terhet jelent a Föld számára. Megadja, hogy mekkora területre van szükség az egyes emberek élelmiszer, papír, faanyag és energiaszükségletének megtermeléséhez, illetve az eközben kibocsátott szennyező anyagok közömbösítéséhez.

A lábnyom változása

    1961. Egy ember ökológiai lábnyoma: 1,7 globális ha/fő
    Fél Föld elegendő az emberiség eltartásához.

    1987. Egy ember ökológiai lábnyoma: 2,2 globális ha/fő
    1 Föld szükséges az emberiség eltartásához.

    2003. Egy ember ökológiai lábnyoma: 2,2 globális ha/fő
    1 és ¼ Föld kellene az emberiség eltartásához, mert időközben az emberiség lélekszáma megduplázódott. Már a jövő generációk életfeltételeit éljük fel!

Hasznos linkek:

Az ökológiai lábnyom kiszámítása

Az Ökológiai Lábnyom Hálózat honlapja

Éghajlatváltozás


Ma már a hírekben is hallunk az éghajlatváltozásról, aminek jellemzője a léghőmérséklet emelkedése és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése. A változások egyik legfontosabb kiváltó oka az emberi tevékenység következtében megemelkedett légköri széndioxid szint. Magyarországon az előrejelzések szerint melegebb, szárazabb nyarakra és enyhébb, csapadékosabb telekre számíthatunk. Emellett megnövekszik az aszályok és az özönvízszerű esők gyakorisága. Mindezeknek jelentős hatása lesz az élővilágra is. Várható az erdőhatár északra tolódása, az erdők felnyílása és elszegényedése.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont - és azon belül Intézetünk - több kutatócsoportja számos kutatási projekt keretében foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival.

Az éghajlatváltozás témakörével a Botanikus kertben található Karbonház "Túl nagy lábon élünk!" című állandó kiállítása részletesen foglalkozik.

Hasznos linkek:

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati adatai

Hazai klímaváltozás kutatás (VaHaVa)

A klímaváltozás 10 meglepő következménye - az Origo cikke

Hazai özönnövények


Az emberi tevékenységek során számos új faj kerül a világ egyik szegletéből a másikba, így az evolúció során korábban elkülönülő fajok összekeverednek. Ezek egy része rendkívül felszaporodik kiszorítva az őshonos fajokat. Ezeket a fajokat inváziós vagy özönfajoknak nevezzük.

Mi a probléma velük?

  • Nálunk nem őshonos fajok, melyek gyorsan és hatékonyan terjednek.
  • Terjedésükkel őshonos fajaink életterét veszik el.
  • Ahol megtelepednek, visszaszorításuk nagyon nehéz, kiirtásuk szinte lehetetlen.
  • Mivel nem őshonosak, gyakran nincs természetes ellenségük, mely pl. fogyasztaná őket.

Magyarországot földrajzi helyzete miatt az özönfajok kártételei különösen veszélyeztetik. A magyar flóra hozzávetőlegesen 2400 fajból áll, ennek 3%-a tartozik a jövevényfajok közé, azaz kevesebb mint 100 faj. A növényvilág agresszív fajai máris több százezer hektár területet foglalnak el. Nem lehet nem észrevenni a somogyi homokterületeken az alkörmös, a Duna–Tisza közén a selyemkóró, a Dunántúlon a magas aranyvessző, a hullámtereken a gyalogakác és a zöld juhar, a szárazabb területeken és, sajnos, már a hegyvidéken is az akác egyre nagyobb területekre kiterjedő fertőzését.

A biológiai invázióval kapcsolatos problémák átnyúlnak az országhatárokon, megoldásukhoz nemzetközi összefogásra van szükség. Többek között a Biológiai Sokféleség Egyezmény is rendelkezik a biodiverzitást veszélyeztető idegenhonos fajok elleni fellépésről.

Intézetünk több kutatócsoportja foglalkozik az inváziós növények ökológiájával, módszereket kidolgozva hatásos visszaszorításukért.