2020 JÚNIUS

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Szent Iván hava. Nagy vízhiánnyal indult a vegetációs időszak. A rendkívül száraz tavasz nyár végi helyzetet teremtett a kertben, a gyep sárgulni kezdett, a fás növények lombja vízhiányról árulkodott. Egy kis esőknek köszönhetően kissé felfrissült ugyan a kert, de Vácrátót a Börzsöny és a Dunazug hegység esőárnyékában fekszik, itt a vízből sohasem elég. Virágzás és termésérlelés idején, az évelő növények ültetési idejében különösen nagy szükség van az esővízre, a természetes csapadékot pedig semmilyen öntözés nem pótolhatja.

A rendszertani gyűjtemény egyik kisebb ágyásában három kisebb család nyert elhelyezést, a sarkantyúkafélék, a gólyaorrfélék és a királydinnyefélék (Zygophyllaceae). A járomlevél (Zygophyllum fabago) görög eredetű nemzetségneve azt jelenti, hogy dupla (zygon) levelű (phyllon). Ha megfigyeljük lombját, ez jól illik rá, húsos, viaszos zöld levele két ovális levélkéből összetett. Kicsi, öt sziromból álló, hosszú porzós virágainak íze és illata hasonló a kapribogyóhoz, angol neve is erre utal: bab-kapri (bean-caper). Termése a babokhoz hasonló hüvely, 5 maggal. A Mediterrán vidékeken és Ázsia délnyugati és középső részein őshonos, pusztákon, sztyeppéken, különösen száraz, kavicsos, sós vagy zavart területeken nő. Helyenként gyorsan terjed, mert gyökérdarabjairól jól szaporodik. Gyökerének flavonoid hatóanyagai antioxidáns, májvédő, gyulladásgátló, rákellenes, antibakteriális és antivirális hatásúak. Az iráni hagyományos orvoslás fontos növénye, féreghajtó, enyhe hashajtó hatása miatt, valamint bőrbetegségekre, sérülések fertőtlenítésére használták.

A dombon helyet kapó boglárkafélék (Ranunculaceae) egyik ágyásában messzire sárgállik a másfél méteres magasságot is elérő sárga borkóró (Thalyctrum flavum) Délnyugat-Európában és Észak-Afrikában őshonos alfaja (ssp. glaucum). Ott mocsárréteken, patakpartokon él. Szára és 2-3-szor szárnyasan összetett levelei kékesszürkék. Apró, négy krémszínű takarólevelű virágaiból messzire kiállnak feltűnő, hosszú sárga porzói.

A hüvelyesek (Leguminosae) családjának egyik ágyásában most virágzik a gyalogakác (Amorpha fruticosa). Bár „akácnak” hívjuk és azonos növénycsaládba is tartoznak, a virágai cseppet sem emlékeztet az akác fehér fürtjeire. Az apró lila, ritkábban halványkék virágoknak egy darab, széles sziromlevelük van, és 10 feltűnő, sárga porzójuk. A hengeres, felálló fürtvirágzatban tömörülő virágok jó mézelők. Kicsi, sarlószerűen görbült hüvelyterméseiben egy-egy sárgásbarna, fényes mag van. Páratlanul szárnyalt, összetett levelei mirigyesek, megdörzsölve jellegzetes szagúak. Észak-Amerika folyóparti, ártéri cserjéseiből származó melegkedvelő, fényigényes cserje. Európában mintegy 250 éve, díszkertekbe sövénynek, vasúti töltésekre és talajerózió ellen ültetik. Főleg utak és vízfolyások mellett, ártereken, bolygatott termőhelyeken meghonosodott, sajnos a Kárpát-medencében is sokhelyütt, agresszíven terjedve, mérhetetlen károkat okoz a természetes növényzetben.

A mákfélék (Papaveraceae) ágyásában, napos időben messzire sárgít a kaliforniai kakukkmák (Eschscholzia californica). Észak-Amerika nyugati felén, tengerparti dűnéken, félsivatagokban, s sztyeppeken őshonos és gyakori ez a kecses, elágazó növény. Nagy, széles szirmú sárga vagy narancsszínű virágai egész nyáron át nyílnak. A XIX. század óta Európában is népszerű dísznövény, sok kerti változata ismert. Napfényes, száraz kertekben is szépen virít, és mivel ősszel elveti magát, sokáig ugyanazon a helyen marad. Hazájában az őslakos indiánok gyógynövényként is használták. Megfőzött vagy forró kövön megszárított leveleiből nyugtatót készítettek. Hatóanyagai segítik a vér oxigénfelvételét. Európában is használják, álmatlanság, köhögés, gyermekek túlmozgékonysága esetén. Mellette nyílnak a homokos és kavicsos talajokat kedvelő szarumákok (Glaucium sp.), melyeknek toktermése nem olyan, mint a pipacsok és a mák közismert, gömbölyű gubója, hanem vékony, hosszú, a 30 cm-t is elérheti.

A kínai csillagsom (Cornus kousa ssp. chinensis) lombhullató cserje, vagy kisebb lombhullató fa. Ágai felállók, majd jellegzetesen emeletekbe rendeződők. Mint a somok többsége, tojásdad levelei keresztben átellenesen állnak, ősszel szép vörösre színeződnek. Apró virágai nem feltűnőek, annál látványosabb a gombvirágzatokat körülvevő, négy, kereszt alakban álló, krémfehér fellevél, amit virágnak nézhetünk. Ehető, édes terméseiből Kínában bort erjesztenek. Őshazája Közép- és Nyugat Kína, valamint Korea és Japán, hegyvidéki bokorerdőkben, cserjésekben gyakori növény. Sok szép fajtája van díszfaiskolai forgalomban. Ez az egyik megállója a 20 állomásból álló Kínai tansétának. A sétát végig járva a jegypénztárban vásárolt tanséta füzet segítségével, még több mindent megtudhatnak a csillagsomról és betekintést kaphatnak a páratlanul gazdag kínai növénykultúrába.

A grófi időkből maradt díszkapu közelében csodálatosan nyílik az érdeslevelű gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra). 2-3 m magasra megnövő, finom megjelenésű cserje, felfelé törő vékony ágakkal, hámló barna kéreggel. Csillagszőröktől érdes levelei hosszúkás-lándzsás alakúak, fűrészes szélűek. Bókoló virágai nyáron nyílnak az előző évi vessző oldalán, rövid felálló bugákban. Az egyes virágok fehérek, kívül rózsaszínű futtatással, 5 apró harang alakban álló sziromlevéllel. Kelet-Kínában, Japánban, Koreában cserjésekben, napsütötte erdőszéleken honos cserje. Kedvelt, hálás, igénytelen dísznövény. Sok szép fajtáját nemesítették ki, köztük a ’Codsall Pink’-t. Napos helyen, normál kerti talajon érzi jól magát, néha elvadul.

A jezsámenek (Philadelphus) kertünk szép, nyári virágzású cserjéi. A kertkultúrában számos kelet-ázsiai és amerikai származású jezsámen faj, fajta, s ezek hibridjei is ismertek. Könnyen keresztezhető nemzetség. A XIX század végén különösen népszerű díszcserjék voltak, nálunk is számtalan kertészeti fajtát ültettek, melyek származását ma már sokszor nehéz meghatározni. Igénytelen cserjék, nyári virágzásuk, s várostűrő képességük különösen emeli értéküket. Júniusi estéken kertünkben messzire érződik virágaik édeskés, bódító illata. A köznyelvben jázminnak is nevezik őket, holott a jázminoknak nem rokona. Szépen mutatnak cserje-szegélyágyban, kerítés és épület mellett egyaránt.

A sziklakerti és évelőgyűjteményben hétről hétre újabb és újabb virágok bontják szirmukat. A rózsaágyással szemben, kicsi, bájos növény virágzik. A Kaukázusban és Iránban őshonos piros szálkanyak (Phuopsis stylosa), alacsony, heverő növény, mely idővel kúszó gyöktörzsével, szép, laza párnát képez. Üde zöld, örvökben álló, vékonyka levelei hegyes-lándzsásak. Kicsi, rózsaszínű virágai, hajtásvégi gömbös ernyővirágzatba tömörülnek, fűszeresen édes illatúak. Évelő növény, őszre hajtásai elszáradnak, visszahúzódnak. Dísznövényként régóta ismert, napfényes évelőágyások szélére, nagyobb sziklakertekbe ültethetjük.

A rózsa (Rosa sp.) feltűnő szépségű s emellett változékony és hibridizációra hajlamos nemzetség. Több, főképp kelet-ázsiai faját vonták be sok száz évvel ezelőtt a nemesítésbe, melynek eredményeképpen ma már a több mint tízezer fajtát tartanak számon. Dendrológiai gyűjteményünkben, a nagy becsben tartott vadrózsa fajok mellett, számtalan nemesített rózsafajtát nevelünk. A rózsanemesítés jó szemet és pontos kezet, nagy gondosságot, időt és pénzt igénylő feladat. A kastély teraszánál többek között Márk Gergely nemesítő rózsái nyílnak. Baloldalon elöl égő tűzpiros futórózsa a ’Futótűz’, mögötte a nagy sötét rózsaszín, illatos telt virágú ’Torockó’, hátul az ’Október 23 emlékére’ nyílik. Jobb oldalon elöl a karmazsinpiros ’Sarolta’, mögötte a világos rózsaszín, illatos futórózsa a ’Szent Erzsébet emlékére’, hátul pedig a krémsárga-rózsás ’Mami’ virít.